93105. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha

Megjelent 1 ÍKÍO. évi április lió 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93105. SZÁM. — II/ll. OSZTÁLY. Töltőkályha. Budapest Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Részvény-Társulat Budapest. A bejelentés napja 1925. évi december hó 19-ike. A találmány tárgya töltőkályha, amely erősen palás és salakos szenek eltüzelésére is alkalmas és amely a tüzelőanyagból fejlődő gázok tökéletes elégetését biztosítja, 5 az égés szabályozását megkönnyíti, a kályha egész töltésének egyenletes elégetését teszi lehetővé és lesalakozást az egész töltés elégéséig nem igényel. A találmány lényege abban áll, hogy 10 az alul zárt és felső végén a füsthuzamokkal közlekedő tüzelőanyagakna oldalfalai az akna egész magasságán végigvonuló bordákkal vannak ellátva, amelyek között, alsó végükön légbevezető kamrákkal 15 közlekedő légbevezetőcsatornák fekszenek. úgyhogy az égést tápláló levegő a tüzelőanyagoszlop egész magasságában csupán a tüzelőanyag oszlop oldalfelületein vezettetik be. 20 A mellékelt rajzban a találmány a tárgyát képező kályha egy példaképeni megoldási alakja van feltüntetve. 1. ábra a kályha függőleges metszete. 2. ábra annak vízszintes keresztmet-25 szete a tüzelőanyagaknán keresztül. A kályha függőleges (a) tüzelőanyagaknája alul a tömör (b) lemezzel van elzárva, felül pedig a (c) süvegen át a füsthuzamokkal közlekedik. A találmány sze-80 rint az (a) akna oldalfalai egész magasságukban végigvonuló (k) bordákkal van ellátva, melyek között (h) csatornák keletkeznek. A csatornák alsó vége a tüzelőanyagakna fenekén keresztül az (m) 85 térbe torkol, amely a (g) szabályozótolattyún keresztül a külső levegővel áll közlekedésben. A rajzban fel tűn tetet példánál a tüzelőanyagakna. (n) tűzálló béléssel van ellátva és a (k) bordák, illetve (h) csatornák a tűzálló bélésben vannak 40 kiképezve. Magától értetődik azonban, hogy amennyiben a kályha öntött vasból, készül, a tűzálló bélés elmaradhat és közvetetlenül a köpeny vasfala lehet a (k) bordázattal ellátva. 45 Az (a) akna a (c) süveg (r) ajtaján át teljesen megtölthető (p) tüzelőanyaggal, mely a tömör (b) fenéklapra fekszik fel. A begyújtás a tüzelőanyagoszlop felső részén történik és az égést tápláló levegő a 50 (g) tolattyún és a (h) csatornákon keresztül jut a tüzelőanyagoszlop oldalaihoz. A tüzelőanyagnak csupán legfelsőbb rétegei égnek, ellentétben a fenékrostéllyal bíró töltőkályhákkal, amelyeknél 55 előbb-utóbb az egész tüzelőanyagoszlop izzóvá válik. Az égési levegő csupán részben lép a (h) csatornákból a tüzelőanyagoszlop belsejébe, míg egyik része a csatornákon át közvetetlenül a tüzelőanyag fö- 60 lötti gáztórb© kerül, előzőleg azonban erősen előmelegíttetik, úgyhogy előmelegített szekunder levegő gyanánt a lángtérben levő éghető gázokat tökéletesen elégeti. Az égési gázok a (c) süvegből a két oldalsó 65 függőleges (d) huzamon áramlanak lefelé és az akna alatt levő (e) téTbe kerülnek, melyből a középső függőleges (s) huzamba lépnek és ezen felfelé áramolva jutnak az (f) kürtőbe. A (d) és (s) huzamokat egy- 70 mástól elválasztó (i) falak üregesek és alsó felső végükön a környező levegővel érintkeznek, úgyhogy ismert módon légcirkulációs csatornák gyanánt szolgálnak. A tüzelőanyagnak előbb a felső rétegei 75 égnek ki és a kiégés fokozatosan terjed lefelé, úgyhogy a hamu és salak mindenkor az égő tüzelőanyagréteg fölött marad