93099. lajstromszámú szabadalom • Keret vagy más alakú, zárt antenna

egyenlő a tekerületekbem az ily jelzések által inducált 'elektromotoros erővel és ennek folytán majdnem egyenlő az ugyan­azon (lb) teker ületen inducált feszültség -5 gel és ezzel ellenkező irányú. Az anten­nán fellépő egész feszültség, mint az em­lített küldő állomásnak hatása, ennél­fogva majdnem zéró. Ugyanekkor az (la) tekerületeken át létesülő feszültség, mint 10 oly hullámhosszú jelzéseknek hatása, melyre az említett tekerületek hangolva vannak, oly nagy, hogy az (lb) tekerüle­teken át fellépő feszültség, mely ugyan­azon jelzéstől ered, elhanyagolható. Vilá-15 gos ezekből, hogy az antenna a (3) szelep­pel impulsusokat közöl, mint oly hullám­hosszú jelzéseknek hatásait,, melyekre az (la) tekerületek vannak hangolva, de lé­nyegében véve nem továbbítja azon im-20 pulsusokat, melyek olyan hullámhosszú jelzéseknek hatásai, mely hullámhosz­szak lényegesen nagyobbak, mint azok, melyekre az említett (la) tekerületek han­golva vannak. 25 Azon körülmény folytán, hogy az (la) tekerületeken fellépő feszültség, mint olyan jelzésnek hatása, melynek hullámhossza nagyobb, mint azon hullámhosszak, me­lyekre az említett tekerületek hangolva 30 vannak, majdnem egyenlő az említett te­kerületekben ugyanazon jelzés révén in­ducált elektromotoros erővel, világos, hogy a fennebb leírt esetben az antennán fellépő egész feszültség sohasem zéró, ám-35 bár gyakorlatilag annak vehető. Egészen világos már most, hogy az (la) és (lb) tekerületek, ha ez kívánatos, akként mé­retezhetek, hogy bizonyos meghatározott hullámhossz számára, mely nagyobb, mint 40 az, melyre az (la) tekerületek hangolva vannak, teljes zérófészültségét érjünk el. A második foganatosítási alak (2. ábra") abban különbözik az elsőtől, hogy az (la) tekerületeknek száma nagyobb, mint az 45 (lb) tekeriileteké. Ezen esetben tehát az antennának második kapcsa, valamely az (la) tekerületek végpontjai között fekvő ponthoz van kapcsolva. Világos, hogy ezen foganatosítási alaknál, megfelelő ki­képzés mellett, a működés az első fogana- 50 tosítási alaknál leírtéhoz hasonló. A harmadik foganatosítási alak (3. ábra) az elsőtől csupán abban tér el, hogy az (lb) tekerületek két félrészre vannak \ osztva és hogy az (la) tekerületek ezek 55 között sorba vannak kapcsolva. Világos, hogy ezen különbségnek a működés tekin­tetében semmi hatása nincs. Szabadalmi igények: 1. Keret- vagy más alakú, zárt antenna, 60 jellemezve azáltal, hogy tekerületeinek egy része ellenkező irányokban van tekercselve ós hogy azoknak egyik része egy hangoló condensator révén akként van shuntölve, hogy az ellentétesen te- 65 kercselt részek, a kívántnál nagyobb hullámhosszaknál, egymás hatásait neutralisálják. 2. Az 1. alatt igényelt antennának egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, 70 hogy két része van, melyek egymáshoz képest ellenkező irányokban vannak tekercselve, melyek közül aiz egyik a condensator révén shuntölve van és hogy az antennának kapcsai a megfe- 75 lelő részeknek külső végein vannak el­rendezve. 3. Az 1. alatt igényelt antennának egy foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy két része van, melyek egy- 80 máshoz képest ellenkező irányokban vannak tekercselve, melyek közül az egyik a condensator révén, shuntölve van és hogy az antenna kapcsainak egyike az említett részek egyikének 85 külső végén, másika pedig a másik résznek középpontjában van elren­dezve. 4. Az 1. alatt igényelt antennának egy foganatosítási alakja, jellemezve azál- 90 tal, hogy három része van, melyek kö­zül az egyik, a középső, a condensator révén shuntölve van és a két szélső, a középsőhöz képest, ellenkező irányban van tekercselve. 95 1 rajzlap melléklettel. Fallas nyomda, Budapest. 93076

Next

/
Oldalképek
Tartalom