93065. lajstromszámú szabadalom • Aknafúró, különösen kutakhoz

__ Megjelent 193Q. évi április hó 1-én . ^ MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93065. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Aknafúró, különösen kutakhoz. Deutscli Sándor betonipari vállalkozó Tiszaluc. A bejelentés napja 1926. évi március hó 31-ike. Mindazon kutaknál, melyeknél a felszál­lítandó talajvíz aknában gyül össze (gé­mes, vedres, illetve kerekes vagy henger­kutak és mély szivattyús kutak) az akna 5 készítése a kút építési költségeinek igen tetemes részét teszi, minthogy a földnek az akna létesítéséhez szükséges megmun­kálása és kiemelése hosszadalmas, fárad­ságos és költséges kézimunkával, adott 10 esetben (ugyancsak költséges) gépi munka közreműködése mellett, nevezetesen ásás' sal, vízmerítéssel, szivattyúzással és kot rással történik. E költségek, különösen ne­héz gazdasági viszonyok között, oly arány 15 talanul nagyok, hogy sok esetben meghiú­sítják a kutak létesítését, holott úgyszól­ván nélkülözhetetlen berendezkedésről van szó. Éppen az utóbbi körülmény az akna­építés költségeinek lényeges redukálását 20 tette kívánatossá, de mindezideig e célt nem sikerült kielégítően elérni. A találmány célja az eddigi aknaépítési módszert könnyű és olcsó fúrási munkával helyettesíteni. Eddigelé is javaslatba hoz-25 ták ugyan már egészen kisméretű (kb. 30 cm. belvilágú) kerekes kutak aknáinak a földfúrókhoz hasonló, egyszerű vaslemez­hengerből álló fúrók segélyével való léte­sítését, csakhogy ezen egyszerű, de hosszú 30 hengeralakú fúrók egyrészt kézierővel csak az imént említett kisebb belvilágú aknához voltak használhatók, másrészt ön­magukban is különféle hátrányt mutat tak; ugyanis az ilyen fúró oldalfala egy 35 úttal a fúró váza is, ez viszi át a fúrószár­ról a forgató erőt az alsó részen megerősí­tett késekre, miért is az egész hengernek vastag, súlyos fallal kell készülnie, tehát nagyobbra nem is készíthető, mert külön­ben az súlya miatt emberi erővel alig 40 lenne mozgatható. Nagy hátránya még az ilyen fúrónak, hogy a belejutott és erősen beleragadt keményebb agyagot csak igen nehezen, nagy időveszteséggel lehet belőle kikaparni, ami a munka menetét igen hát- 45 ráitatja. Nagyobb belvilága aknák létesítésére ismeretesek az ütve működő nagy akna­fúrók (különösen a Kind-Chaudron-féle fúrók), melyeknél hosszú henger helyett 50 a fúró működő része gyanánt a vésőkel hordó erős vasváz szolgál, ennek mozgatá sára azonban külön felállított erős gőzgé­peket. a fúrótörmelékek kiemelésére pedig külön emelő és tisztítócsöveket használ- 55 nak. Utóbbiak elmaradnak ugyan a csa­varmenetes földfúróknál, melyeknél a csa­varmenet a földet részletekben kiemeli, e fúrók azonban eleve alkalmatlanok a nagy belvilágú aknák létesítésére, mert e célra 60 a túlságos nagy csavarmenetek a fúró költségét és súlyát tetemesen szaporíta­nák. Már most a találmány a fentebb emlí­tett hengeres és csavarmenetes földfúrók- 65 kai előállítható aknáknál jóval nagyobb átmérőjű aknáknak kézi erővel is, köny­nyen és aránylag olcsó fúrókészülékek se­gélyével való előállítását lényegében véve azzal teszi lehetővé, hogy a tulajdonképeni 70 fúrószerszámokat (vésőket, gyalú- vagy marókéseket) és az ezeket hordó, a fúrási erőt átvivő belső tartóvázat vagy rudaza­tot csupán a fxíró alsó részére kiterjedő (tehát aránylag rövid) és csupán a kimun- 75 kált földtörmelék befogadására és kieme­lésére szolgáló köpenyrész övezi, mely a fúrási erő átvitelében részt nem vesz, te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom