93065. lajstromszámú szabadalom • Aknafúró, különösen kutakhoz
__ Megjelent 193Q. évi április hó 1-én . ^ MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93065. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Aknafúró, különösen kutakhoz. Deutscli Sándor betonipari vállalkozó Tiszaluc. A bejelentés napja 1926. évi március hó 31-ike. Mindazon kutaknál, melyeknél a felszállítandó talajvíz aknában gyül össze (gémes, vedres, illetve kerekes vagy hengerkutak és mély szivattyús kutak) az akna 5 készítése a kút építési költségeinek igen tetemes részét teszi, minthogy a földnek az akna létesítéséhez szükséges megmunkálása és kiemelése hosszadalmas, fáradságos és költséges kézimunkával, adott 10 esetben (ugyancsak költséges) gépi munka közreműködése mellett, nevezetesen ásás' sal, vízmerítéssel, szivattyúzással és kot rással történik. E költségek, különösen nehéz gazdasági viszonyok között, oly arány 15 talanul nagyok, hogy sok esetben meghiúsítják a kutak létesítését, holott úgyszólván nélkülözhetetlen berendezkedésről van szó. Éppen az utóbbi körülmény az aknaépítés költségeinek lényeges redukálását 20 tette kívánatossá, de mindezideig e célt nem sikerült kielégítően elérni. A találmány célja az eddigi aknaépítési módszert könnyű és olcsó fúrási munkával helyettesíteni. Eddigelé is javaslatba hoz-25 ták ugyan már egészen kisméretű (kb. 30 cm. belvilágú) kerekes kutak aknáinak a földfúrókhoz hasonló, egyszerű vaslemezhengerből álló fúrók segélyével való létesítését, csakhogy ezen egyszerű, de hosszú 30 hengeralakú fúrók egyrészt kézierővel csak az imént említett kisebb belvilágú aknához voltak használhatók, másrészt önmagukban is különféle hátrányt mutat tak; ugyanis az ilyen fúró oldalfala egy 35 úttal a fúró váza is, ez viszi át a fúrószárról a forgató erőt az alsó részen megerősített késekre, miért is az egész hengernek vastag, súlyos fallal kell készülnie, tehát nagyobbra nem is készíthető, mert különben az súlya miatt emberi erővel alig 40 lenne mozgatható. Nagy hátránya még az ilyen fúrónak, hogy a belejutott és erősen beleragadt keményebb agyagot csak igen nehezen, nagy időveszteséggel lehet belőle kikaparni, ami a munka menetét igen hát- 45 ráitatja. Nagyobb belvilága aknák létesítésére ismeretesek az ütve működő nagy aknafúrók (különösen a Kind-Chaudron-féle fúrók), melyeknél hosszú henger helyett 50 a fúró működő része gyanánt a vésőkel hordó erős vasváz szolgál, ennek mozgatá sára azonban külön felállított erős gőzgépeket. a fúrótörmelékek kiemelésére pedig külön emelő és tisztítócsöveket használ- 55 nak. Utóbbiak elmaradnak ugyan a csavarmenetes földfúróknál, melyeknél a csavarmenet a földet részletekben kiemeli, e fúrók azonban eleve alkalmatlanok a nagy belvilágú aknák létesítésére, mert e célra 60 a túlságos nagy csavarmenetek a fúró költségét és súlyát tetemesen szaporítanák. Már most a találmány a fentebb említett hengeres és csavarmenetes földfúrók- 65 kai előállítható aknáknál jóval nagyobb átmérőjű aknáknak kézi erővel is, könynyen és aránylag olcsó fúrókészülékek segélyével való előállítását lényegében véve azzal teszi lehetővé, hogy a tulajdonképeni 70 fúrószerszámokat (vésőket, gyalú- vagy marókéseket) és az ezeket hordó, a fúrási erőt átvivő belső tartóvázat vagy rudazatot csupán a fxíró alsó részére kiterjedő (tehát aránylag rövid) és csupán a kimun- 75 kált földtörmelék befogadására és kiemelésére szolgáló köpenyrész övezi, mely a fúrási erő átvitelében részt nem vesz, te-