93048. lajstromszámú szabadalom • Elektroda fényív kemencék részére és eljárás ezen elektóda előállítására

Meg-jelent 1930. évi április lió 127-én. MAGYAIÍ KIRÁLYI SZABADALMI HIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93048. szám. — vh/i. osztály. Elektróda fényívkemencék részére és eljárás ezen elektróda előállítására. Rütgrerswerke Aktiengesellschaft Abteilung Planiawerke Berlin-Charlottenlburg' mint Bruno Lüdke berlini lakos jogutóda. A bejelentés napja 1926. évi március hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 2-ika. Fényívkemencék elektródáinak tudvalevőleg az a feladatuk, hogy a fényívnek megfelelő támadási felüleitet nyújtsanak. Ezenfelül az elektródák rendszerint még 5 nagy árammennyiségeket is vezetnek a megömlesztendő anyaghoz. Az elsőnek említett feladatra való tekintettel az elekdródákat rendszerint amorf vagy grafitozott szénből készítik. Ezen anyagok a 10 a fényív fenntartása szempontjából kiválóan alkalmasak, más tekintetben azonban nem jelentéktelen hátrányaik vannak, amennyiben elektromos ellenállásuk viszonylag nagy, míg mechanikai szi-15 lárdságuk csekély. Mindkét okból nagy keresztmetszetű ós nagysúlyú elekdródákat kell alkalmazni. Az elektródák nagy keresztmetszete azonban arra kényszerít, hogy a kemence általános méreteit növel-20 jük, vagy azokon a helyeken, ahol az elektródák a kemence falain, illetve fedelén átlépnek, a tömítéseket elhagyjuk. Az elektródák nagy súlya azok kezelését nehezíti meg. De még a nagy keresztmet-25 szetű szénelektródáik sem elégítik ki az üzemben a szilárdság ós jó vezetőképesség tekintetében lellépő igényeket. A találmány értelmében kiképezett elektróda azonos teljesítmény mellett ki-30 sebb méretű, nagyobb szilárdságú és jóval kisebb energiaveszteséggel dolgozik, mint az ismert elektródák. Az új elektróda ismert módon szénmagból és ezt körülvevő fémcsőből, előnyösen vascsőből 35 áll, ahol is a fémiből való köpenycső veszi át csaknem teljesen az áramvezetés feladatát, míg az égetett szénmag csupán a fényív támadási helye gyanánt szolgál. Szén- vagy graíitelektródáknak oxidáláselleni védelem és a szilárdság fokozása to céljából hőálló cementtel, illetve vashüvely ekkel való körülzárását már ajánlották. A fémcső célszerűen abból a fémből áll, melyet a fónyívvel tisztítani, kitermelni 45 vagy más módon kezelni akarunk. A cső falvastagsága az áramerősséghez alkalmazkodik és mintegy 4—10 mm lehet. A saénmagok átmérője kisebb lehet, mint az eddig ismert elektródáknál. Gyakorlati 50 kiviteleknél pl. az átmérőt 400 mm-ről 250 mm-re sikerült csökkenteni. Az áram csaknem teljesen a vascsőben halad és annak csak csekély törtrésze, melynek nagyságrendje egy századrész, megy a 55 szénmagon keresztül. Emellett az elektródában a feszültségesés és így az ezen feszültségesésből származó energiaveszteség is igen csekély, mely utóbbi eddig a kemencéhez vezetett összes energiának 10—- 60 15%-át tette ki. Az elektródaátmérő csökkentése folytán helyet nyerünk tömítéseit számára anélkül, hogy a kemence fedeleinek és magának a kemencének méreteit túlságosan növelni kellene. Az elektródák 65 sima felülete azok vezetését megkönnyíti. Az elektródák egymásra következő darabokból vannak összetéve, úgyhogy egyegy elektródadarab elfogyása előtt a külső oldalon új elektródadarabot illesz- 70 tünk hozzá. Emellett a fémköpenynek viszonylag nagy átmérője szintén előnyként mutatkozik, mert lehetővé teszi, hogy az egymásra következő esődarabo-