93038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kötszövött árú előállítására
Meg-jelent 1930. évi április li ó 127 -én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93038. SZÁM. — XIY/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés kötszövött áru előállítására. Müller szül. Klaess Emilia Elsa mag-ánzó Chemnitz (Németország). A bejelentés napja 1925. évi december hó 16-ika. A találmány könnyen a testhez simuló kötszövött árura vonatkozik, mely összevarrás és a fogyasztásnak szokásos, eddig ismert módja nélkül minden testnagyság-5 hoz alkalmas tömlőárut szolgáltat. A találmányt az ilyen áru előállítására szolgáló eljárás és berendezés képezi. Az eddig ismert bal- és baláru, melynek előállítására lapos bal-kötőgépeket 10 vagy bal- és bal-körkötőgépeket használnak, ruházatként való alkalmazásában különböző hátrányokat mutat. A lapos bal- és baláru teljessé tételéihez varrás szükséges. Az ilyen áru természete-15 sen drágább, mint ha azt közvetlenül a gépen lehet előállítani. Ezenkívül az összevarrás sablonok szerint történik, úgyhogy az egyéni testkörvonalak csak nagy megközelítéssel tartatnak be. A körvonalak be-20 tartását az úgynevezett fogyasztás megkönnyíti, ami azonban szintén nem gátolta meg azt, hogy a testrésznek valamivel erősebb méretezése mellett a fonal elszakadt és a szem leszaladt. 25 A bal- és bal-körköfcőgépen eddig előállított árunál ugyan az összevarrás hátránya elesik, de ezzel szemben sokkal nagyobb hátrányként mutatkozik annak lehetetlensége, hogy az árunak az illető test-80 résznek megfelelő szűkítést (fogyasztást) adjunk. Az ilyen áruba továbbá nem szokás már a gépen történő kikészítése alatt, m,ély gépet úgynevezett tömlőáruként hagyja el, bárminő szabásvonalakat vagy 35 széleket beszőni, melyek alapján közvetlen konfekcionálás válnék lehetővé. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel már mostan oly kötszövött árut állíthatunk elő, melynél mindezen hátrányok el vannak kerülve és zárt árul ka- 40 punk. Minthogy emellett a fogyasztás nem minden további nélkül lehetséges, az árut mintázzuk, vagyis az egyik fajta kötésről egy másik fajta kötésre megyünk át, így 45 pl. simáról vagy mintázottról (1) és (l)-re, (2) és (2)-re stb. Ezáltal a szemek megfordulása vagy elcsavarása következik be (bal-és bal-szemek). A bal- és bal-szemeknek az a tulajdonságuk, hogy a kötszövött árut 50 összehúzzák, annak tehát mesterségesen rugalmasságot kölcsönöznek, úgyhogy az minden ily módon alakított testrészhez hozzásimul. Az összehúzódás a találmány szerinti eljárásnál azáltal jön létre, hogy a 55 bal-szem a jobb-szem mögé fekszik, ha az árut a gépből kivesszük, tehát az feszítésnek már nincs kitéve. Az összehúzódás elérésére az árut oly pálcikák alakjában kell dolgozni, melyek párhuzamosan egymás 60 mellett vannak elrendezve, pl. (1) és (1), (2) és (2) vagy (2) és (3) stb. pálcika alakjában (lásd a mellékelt rajz 1. és 2. ábráját). Az 1. és 2. ábra szerinti pálcikák be^ 65 dolgozása azonban nemcsak a mintázás hosszában, hanem a mintához keresztben is történhet. Ez különösen harisnyák, harisnyaszárak, félharisnyák, lábszárvédők, ujjrészek, kabátkák, mindennemű kötött 70 ruhák és egyáltalában mindazon ruhadaraboknál jön tekintetbe, melyeknél szűkítésre van szükség. A találmánnyal azonban még azt az előnyt is elérjük, hogy a szemek átfordí- 75 tása vagy elcsavarása folytán a kötszö-
