93035. lajstromszámú szabadalom • Javítások oldható kötéseken

— 104 — nól azonban a (82) nyelv a esőalakú rész anyagából van kisajtolva és a (83) kivá­gás a kisajtolás folytán keletkezik. A találmány előnyei közül megemlíthet-5 jük, bogy a kapcsolószalagok engedékeny­sége úgy hossz- mint oldalirányban lénye­gesen növeltetik. Ha például a kötőelemeket cipőkön használjuk, az egyes kötőelem párok kö-10 zött a hosszirányú játék elég nagy az utánengedésre, úgyhogy azok a láb ter­mészetes mozgását követik. A nyelvvel el­látott kötőelem legalább két vezető felü­lettel van ellátva, miáltal a kivágásba 15 való beihatolása megkönnyíttetik és a 12—18. ábrákon feltüntetett, nyelvvel el­látott kötőelem ezenkívül még oldalt el­helyezett, vezetőfelületekkel van ellátva. E vezetőfelületek azonkívül még meg-20 könnyítik a nyelvnek a kivágásba való hatolását, mert ha a nyelv a szabványos síkjából kissé ki van ferdítve, akkor az alsó vezetőfelület érintkezésbe jut a ki­vágás felső részével ós a kötőelem meg-25 felelő helyzetébe hozatik. Egy másik előny abban áll, hogy a vezetőfelületek alatt ki­képezett kampóalakú rész közel van úgy a kötőelemhez, mint pedig a szalaghoz, viszont távolabb van a nyelv csúcsától, 30 illetve külső részeitől, ahol esetleg meg­akadhat. Az 1—6. ábrákon és a 22. ábrán feltüntetett kötőelemek kétszeresen bizto­san működnek, mert mindegyik elem nem­csak nyelvvel, hanem vájattal is el van 35 látva. Mint az 5. és 6. ábrán látható, ezek a kötőelemek igen vékonyra készíthetők, úgyhogy alig foglalnak el lényeges helyet. Az 1—6. ábrán látható elemek körülbelül olyan mérettel bírnak, mint a szalag védő-40 zsinórja, míg a 7—11. ábrákon olyan kötő­elemek láthatók, melyek vékonyabbak, mint a zsinór. Minthogy az 1—6. ábrák kötőelemei kétszeres biztonságot nyújta­nak és minthogy valamennyi kötőelem 45 egyforma, ez a kiviteli alak tömeggyár­tásra különösen előnyös. Ha a két szem­benfekvő kötőelem közötti hézagot növel­jük, ez nemcsak az engedékenységet nö­veli, hanem előállítási költségét is csök-50 kenti, mert az egységhosszra minimális számú kötőelempárt lehet elhelyezni. A 22. ábrán látható kötőelem előnye, hogy egy darabból-és egy fémlemezből van sajtolva és hajlítva. A 2. és 5. ábrákon feltüntetett 55 kiviteli alak is egy darabból oly módon készül, hogy az anyagszalagot L-kereszt metszetűre vágjuk és a (46) nyelvet az egyik szárból sajtoljuk ki, míg a (48) ki­vágás és a (47) nyúlványok a másik szár­ból sajtoltatnak ki, mely utóbbi nyúl- 60 ványrészek, a (49) hídrészhez képest, de­rékszögben behajlíttatnak. Az 1—6. ábrák és a 22. ábrán látható kötőelemek további előnye, hogy ez a typusi olcsóbban állítható elő, mint a többi 65 kiviteli alakok, mert a formák és szerszá­mok hosszabb ideig használhatók e typus­nál, melynél nagyobb eltérések (toleran­cia) engedhetők meg. Ennél a typusnál a kivágás szélesebb is lehet, mert a nyelv 70 nagyobb mérete mellett a kivágás is na­gyobbodik és véletlen kikapcsolások nem oly gyakoriak, mint más typusoknál. En­nél az alaknál a nyelvnek két (36) és (37) vezetőfelülete nem okvetlenül szükséges 75 és elegendő, ha csak egy (37) vezetőfelü­lettel van ellátva. A nyelv vége és a kivá­gás vége közötti távolság tetszés szerinti lehet, de előnyös, ha a horogalakú (38) rész mélyebben fekszik, mint az átellenes 80 kötőelem kivágása, miáltal a kötés biz­tosabb. Szabadalmi igények: 1. Oldható kötés, jellemezve azáltal, hogy a szalagokon kötőelemek vannak el- 85 helyezve, melyek kapcsolt helyzetük­ben egymással szemben fekszenek. 2. Az 1. igénypont szerinti kötés egy ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kötőelemek mindegyike hosszirányú 90 oldalán kivágással van ellátva, mely a szemben fekvő szalagon elrendezett kötőelemekben kiképezett nyelvvel kap­csolódik. 3. Az 1. igénypont szerinti kötés egy ki- 95 viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kötőelemnek hosszoldalán, a kivágá­son kívül, a nyelv is ki van képezve. 4. A 3. igénypont szerinti kötés egy ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy 100 a kötőelem nyelvét ugyanazon kötő­elem kivágásából kisajtolt anyag szol­gáltatja. 5. A 2. igénypont szerinti kötés egy ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy 105 a kötőelem nyelve két vezetőfelülettel van ellátva. 6. A 2. és 5. igénypont szerinti kötés egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kötőelem nyelvén egy kampóalakú 110 rész van kiképezve. 7. Az 1—6. igénypont szerinti kötés egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kötőelemek nyúlványokkal vannak ellátva, melyek a szalagok védőzsinór- 115 ján hatolnak keresztül. 8. Az 1—7. igénypont szerinti kötés egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom