93021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lemezeknek és más alakított árúknak előállítására kaucsukdizperziókból

között közömbös vagy akár alkalikus reakciójú elektrolyt van jelen. így pl. jó eredmények érettek el 30% kaucsuktartalmú, a forgalomban szoká 5 sos módon ammóniákkal preservált kaucsuktejjel és gipszformákkal 15 Volt fe szültség és 0.3 Amp./dm2

áramsűrűség mellett. A körülmények változása esetén természetesen ezen értékek is módosul-10 nak. Közömbös vagy alkalikus elektrolyt alkalmazása több okból lehet előnyös, pl ha az anódának vagy a leválasztási alzatnak anyaga, vagy egy adalékanyag, vagy 15 a rendszer egy bármely más anyaga nem saválló. Emellett alkalikus elektrolyt alkalmazása révén a csapadék nedvesség tartalmát s ezáltal a kaucsuktermék szá radási tartamát csökkenthetjük. 20 Felismertük továbbá, hogy a kaucsuk csapadék vastagsága egyéb körülményeken kívül a diaphragma összetételétől is függ. Kitűnt pl., hogy ugyanazon időtartam 25 alatt gipszből készült alzatra vastagabb réteg válik ki, mint mázatlan égetett anyagból álló alzatra. E tekintetben a különböző összetételű kiégetett kerámiai masszák is különbözőképen viselkednek. 30 Ha tehát egy munkamenetben olyan leválasztási alzatokat vagy formákat használunk, melyek azon helyeken, ahol nagyobb falvastagság létesítendő (egyébként azonos viszonyok mellett), fokozott 35 csapadékképződést előidéző anyagból, pl. gipszből, egyéb részein pedig olyan anyagból, pl. mázatlan égetett agyagból állnak, melyen a csapadékképződés lassabban megy végbe, akkor egyetlen 40 munkamenetben oly kaucsuktárgyat létesíthetünk, mely különböző helyeken különböző falvastagságú. Míg a 88150. szabadalomban és az előbbiekben az anódán felszabaduló gázoknak 45 a kaucsukcsapadéktól való távoltartására megadott mód abban áll, hogy a kaucsuk leválasztási helyét a gázok keletkezési helyétől térbelileg elkülönítjük és a gá z oknak a kaucsukcsapadékon való átbo 50 csátása nélkül távozási lehetőséget nyujtunk, a jelen eljárás új lehetőséget nyují homogén, pórusmentes elektrophoretikus csapadékoknak akár közvetlenül az anóda felületén, tehát nemvezető leválasztási 55 alzat alkalmazása nélkül való előállítá sára azáltal, hogy gondoskodunk arról, hogy elektrolytikusan képződő gázoknak, vagy legalább anodikusan képződő gázoknak felszabadulását meggátoljuk. Erre kétféle utat ismertünk fel: 60 L. a gázokat, melyek a fürdőben jelenlevő elektrolyt szerint különbözők lehetnek, absorbeálhatjuk vagy leköthetjük, pl. azáltal, hogy magát az anódát úgy képezzük ki, hogy az anodikusan keletkező 65 gázt, pl. oxigént lekösse; 2. a kaucsukdispersióba oly anyagokat kebelezhetünk, melyek az elektrolyzis köz ben az anódán gázalakú termékek képződését meggátolják. 70 Ha pl. a kaucsukdispersióhoz oldható sulfidot adunk s szénanódát alkalmazunk, pórusmentes, homogén kaucsukréteget létesíthetünk közvetlenül az anódán. Ezen példaképem elrendezés esetén az elektro- 75 lyzis az anódán nem gázt, hanem ként szabadít fel. A gázok káros befolyását természetesen lehet egyrészt lekötésük és másrészt keletkezésüknek meggátolása révén kiküszö- 80 bölni s esetleg ennek dacára a csapadékot az anódától elkülönítve, porózus leválasztási felületen létesíteni. Felismertük továbbá, hogy a kaucsukcsapadékba elektrophoretikusan bekebe- 85 lezendo adalék- vagy töltőanyagoknál; nem kell kolloidális állapotig dispergáltalcnak lenniök, hanem elégséges, ha ezen anyagokat a kolloidálisnál durvább alakban keverjük a kaucsuktejhez. 90 Ezen felismerés lehetővé teszi, hogy a töltőanyagoknak a kolloidális állapotba való, gyakran igen tetemes költséget okozó átalakítását elkerülhessük. Megállapítottuk továbbá, hogy a kau 95 csuktejben dispergált ként nem lehet minden további nélkül kataphoretikus úton a meleg vulkanizáláshoz szükségelt nagyobb mennyiségben a kaucsukcsapadékba bevinni, míg ellenben a ként vulka- 100 nizálásra alkalmas alakban tartalmazó némely kénvegyület az elektromos áram kataphoretikus hatása alatt úgy viselkedik, hogy lényegesen nagyobb mennyiségekben. különösen a meleg vulkanizációt 105 lehetővé tevő mennyiségekben vihető a kaucsukcsapadékba. Ilyen kénvegyületek gyanánt az antimon polysulfidszerű vegyületei váltak be. Sok esetben azonban a kaucsuknak az 110 antimonvegyületek okozta erős vörös színeződése nem kívánatos, vagy e vegyületek magas ára állja alkalmazásuknak útját. Megállapítottuk már most, hogy a fehér és lényegesen olcsóbb cinkpolysulfid 115 igen alkalmas arra, hogy a kaucsukdis-