93005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozeszálakon, bágyadt selyemszerű fény létesítésére

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93005. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás cellulózeszálakon bágyadt, selyemszerű fény létesítésére. Borzykowski Benno vezérigfazg-ató Páris. A bejelentés nipja 1926. évi julius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 11-ike. A műselyemiparban, különösen ezen iparág fejlődési folyamatának kezdetén, iigen nagy súlyt helyeztek nagyfényű ros­tok előállítására. Az idők folyamán azon-5 ban, amikor a műselyem felhasználási le­hetőségei, várakozáson felül gyorsan nö­vekedtek, oly szálak termelése iránti kö­vetelmény nyilvánult meg, melyek a kez­detben annyira kívánatos nagy fény he-10 lyett, inkább bágyadt, selyemszerű külsőt mutatnak. Az ily irányú javaslatok egész sorozata látott napvilágot. így pl. a 389394. számú német szabadalom, valamint a hozzátar-15 tozó pótszabadalmak szerint alkalikus ér­lelésen egyáltalában nem, vagy csak cse­kély mértékben keresztülment, ú. n. friss viszkózé alkalmazásával kísérelték meg ezen bágyadt képződmények előállítását. 20 Az ismertetett eljárás azonban egyrészt azt a hátrányt tünteti fel, hogy a kísérleti feltételek a gyakorlatban nehezen tartha­tók be, miért is az eljárás könnyen egyen­lőtlen végtermékre vezet, másrészt az eljá-25 rás kivitele sem mondható könnyűnek. Azt találtuk már most, hogy valóban használható, selyemszerű fénnyel bíró, bá­gyadt fonadékot kapunk, ha a szálakat ön­magában ismert módon állítjuk elő, a to-80 vábbi kezelést azonban a jelen találmány lényegét alkotó módon foganatosítjuk. A selymet ugyanis a találmány szerint, a szokásos módtól eltérőleg, fehérítés céljá­ból nem kénmentesítjük, hanem a ráta-85 p:adó kénnel együtt fehérítjük. Ezálital kol-Loiidális váladékok vagy csapadékok kelet­keznek, melyek kimosással egyáltalában nem, vagy csak rendkívül nehezen távolít­hatók el. A szálaknak ily módon kapott bágyadt, selyemszerű fénye tartós és a mű- 40 selyem esetleges megfestésénél sem tű­nik el. A tapadó sóknak kolloidális váladékok képződésére vezető hatását a terméknek, élénkítés előtt, alkalmas sófürdőn való át- 45 vezetésével, fokozhatjuk. Példa: A szokásos módon előállított viszkóze­selymet, mosás és cérnázás után, célsze­rűen matringok alakjában hozzuk és az- 50 után úgynevezett műselyem gyanánt köz­vetlenüL, tehát kénmentesítés nélkül, pl. 0.01—0.015o/o szabad klórt tartalmazó fe­hérítő fürdőibe vezetjük. Ezután savfürdő következik, melybe alumínium-, magne- 55 sium-, zink- és efféle sóadalékot kever­hetünk, melyet előnyösen 1—2o/o mennyisé­gében használhatunk a festéklére számítva. Az ezt követő kezelést az élénkítő fürdőben folytatjuk, míg a selyemmatring éppen 60 még gyenge savanyú reakciót mutat. Szabadalmi igény: Eljárás viszkózéból készült cellulózeszála­kon bágyadt, selyemszerű fény létesíté­sére, jellemezve azáltal, hogy a szálakat 65 előzetes kéninentesítés nélkül fehérít­jük, oly kolloidális lerakódások csapa­dékok létesítése céljából, melyek kimo­sással egyáltalában nem, vagy csak igen nehezen távolíthatók el. 70 Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom