92987. lajstromszámú szabadalom • Kokszhűtőtelep

Megjelent 193Q. évi április hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SGJJ® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9298 7. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Kokszhűtőtelep. N. Y. Carbo-Union Industrie Maatsíchappij cég1

Rotterdam, mint Schwartz Carl igazgató berlini lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1925. évi december hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi májas hó 12-ike. Már ismételten ajánlották a kokszretortákiból forrón kikerülő koksznak rajta átvezetett gázáram útján való hűtését. Ez a gondolat csakhamar ahhoz vezetett, hogy 5 a hűtőgázok hőjét iparilag értékesítsék és pedig különösen azáltal, hogy a forró gázokat gőzfejlesztők fűtésére használták. Ezen első telepeknél minden kokszkemenoéhez egy-egy hűtőtér tartozott, mely 10 viszont egy-egy külön gőzfejlesztővel állt összeköttetésben. Nyilvánvaló, hogy az ilyen hűtőberendezés igen költséges és annak üzeme is nagy költséggel jár. A kokszhűtés további fejlődésénél ezért 15 arra is törekedtek, hogy a hűtőtelepet a kokszgyártástól elkülönítsék és egységesítsék, vagyis külön hűtőtornyokat alkalmaztak, melyek befogadótere több kokszkamra tartalmának felelt meg. Ezen hűtőtornyok !0 folytonos üzemre voltak berendezve, vagyis a torony táplálása és a hűtött koksz eltávolítása lényegileg a hűtő folyamat megszakítása nélkül ment végbe. Ezenfelül a hűtőgázok vezetését is tökéletesbüették, 15 amennyiben az egész gázmennyiséget a külső levegőtől elzárva folytonos körfolyamatban tartották, miközben a gázáram a koksztoronyban folytonosan meleget vett fel és a gőzfejlesztőnek folytonosan meleget 0 adott le. Nemcsak a hűtőtelepeket, hanem a hűtőtoronnyal összekötött gőzfejlesztők elrendezését is számos tekintetben tökéletesbítették. Miután kezdetben a hűtőteret a gőz-5 kazántól teljesen különválasztották, később igen hamarosan az a törekvés mutatkozott, hogy a kettőt egyetlen tömbben egyesítsék. Ez a törekvés oda vezetett, hogy a hűtőtornyot vízköpennyel vették körül, melynek az lett volna a célja, hogy a koksz me- 40 legét közvetlenül vegye fel: Ez az utóbb említett elrendezés azonban nem vezetett a kívánt célhoz, minthogy az ilyen, üreges köpenyként kiképezett gőzkazánban nem lehetett a szokásos gőznyomást és gőz- 45 túlhevítést alkalmazni. Ezért a hűtőtornyot és a kazánt a közvetlen hőátadás feladása mellett ismét különválasztották és a liőt. felvevő szerkezetekként ismert kiképzésű, fáradt meleggel hevített csöves kazánokat 50 alkalmaztak, melyeknek a keringő hűtő gázok hőjüket leadták. Ez az utóbb említett rendszer képezi a kokszhűtés fejlődésének eddigi végső fokát. Mint említettük azonban, kiképzése gazdasági és hőokono- 55 miai előnyök feladásán alapul, mert úgy a közvetlen hőátvitelt, mint a hűtőtérnek és a gőzfejlesztőnek lehetőleg szoros összeépítését fel kellett adni. Ezzel szemben a találmány lényegileg 60 a koksz hűtésére szolgáló berendezésnek oly kiképzésében áll, melynél a fentemlített és eddig feladott előnyök iparilag használható és különösen célszerű módon hasznosíttatnak. A találmány értelmében 65 a hűtőteret lehetőleg minden oldalán hőt felvevő kazánfelületekkel határoljuk, melyek csövekből vannak összetéve. Ehhez célszerűen úgynevezett szárnyas csöveket (oldalt szárnyakkal ellátott csöveket) alkal- 70 mázunk, ahol is szomszédos csövek szárnyai egymást tömítő és merev fémfal képzése mellett átlapolják, mely fémfal a koksz melegének nagy részét közvetlenül sugárzó hő gyanánt veszi fel. A kazán 75 fűtőfelületének többi része a szárnyas csö-