92950. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás mészkő,cement és más mész vagy agyagtartalmú termékek égetésére

A nyersanyagot a kemencébe való táp­lálás előtt — célszerűen a talajba süllyesz­tett aknában vagy tárolóban — előszárít­juk; ezen anyagnak, valamint , a hason-5 lóan tárolt nyers szénnek szárítására a kemence hulladékmelegét, vagy a klinker hűtéséből eredő meleget, vagy a karboni­zált szén melegét hasznosíthatjuk. A szabadalom tárgyának cement vagy 10 mész gyártására alkalmas kiviteli példá­ját a rajzokon tüntetjük fel, melyeken 1. ábra a kőbánya függélyes metszete, mely a kemenceaknát a 2. ábra 1—1 sze­rinti metszetében mutatja; 15 2. ábra a megfelelő alaprajz, míg a 3. ábra a 2. ábra 3—3 szerinti függélyes mesaete. Az (A) függélyes kemenceakna tengelye közelítőleg párhuzamos a kőbánya (B) 20 homlokával, az akna talpa pedig egy szintben van a kőbánya (B.>) talpával. Az akna aljába nyúló (Bj) tárna a (C) láng­zókho'z vezet, melyek a (D) csöveken ke­resztül táplálhatok poralakú tüzelővel. 25 Az akna az agyagból, mészből stb. álló (B) természetes talajba van süllyesztve s a zsugorító zónát képező alsó része (E) tűzálló béléssel lehet ellátva. Ezen zsu­gorító zóna átmérője az akna többi részé-30 hez képest csökkentve van; az átmérők viszonya a nyersanyagok és a tüzelő mi­nősége szerint választandó meg. Az akna felső (E1 ) része ugyancsak tűzálló béllés­sel látható el, vagy felfalazható. 35 Célszerű a nyersanyagokat felhasználás előtt az (A) akna körül a talajban csopor­tosított (F) szárító aknákban vagy kam­rákban tárolni. A tárolás előtt a nyers­anyagokat ajánlatos a (Gr,) tölcséren át 40 táplált (G) aprítóberendezés segélyével felaprítani. A szárított nyersanyagot (H) szállítók, (H,) emelőművek, és (H2 ) szállítók táplálják a (J) malom (Jx ) töl­csérébe. A malom az őrölt anyagot sűrű 45 felhő alakjában táplálja az íA,) oldalnyí­lásokon keresztül az (A) kemenceakna felső végébe. A (C) lángzófúvókák mellett elrendezett (A2 ) járatokon át a kiégetett anyag a ke-50 menceakna alatt a talajban kiképezett (K) hűtőaknába jut, melynek felső vége E2 tűzálló béléssel van ellátva, alsó vége pedig a (K,) tárna révén a (K? ) emelő­aknával közlekedik. Az égést tápláló és a 55 felszálló forró gázáramot létesítő levegőt a lángzókhoz az (L) ventillátor szolgál­tatja, az (Lx ) vezetéken át, mely a (K.2 ) aknán, (K,) tárnán és (K) hűtőaknán vo­nul keresztül. A hideg levegő tehát töké­letesen előhevül, a kiégetett anyag pedig 60 jól lehűl, mielőtt az (M) elevátor által a telep (B2 ) szintjére emeltetnék. Innen az anyag további kezelés céljára elszállít­ható, vagy az (F) kamrák módjára a ta­lajba süllyesztett (N) aknákban tárol- 65 ható; a szállításra (az 1. ábrán csak rész­ben feltüntetett) (N,, N2 ) elevátorok és szállítók szolgálnak. A kemence felső végéből az (O) kibo­csátója raton át kilépő gázok a (P) tetszés 70 szerinti, pl. elektromos porfogón áramol­nak keresztül s azután melegüket a (Q) kazánnak adják le, mielőtt az (R) kürtőn át távoznának; a kürtő alján elrendezett (Rj) ventilátor biztosítja a szükségelt 75 huzatot. Üzem közben a zúzott, szárított és porí­tott nyersanyagok az akna felső végébe való táplálásuk után sűrű felhő alakjá­ban szállnak lefelé a (C) lángzók és az 80 (L) ventilátor által létesített örvénylő felemelkedő forró gázáramban. Lesüly­lyedés közben a részecskék tökéletesen keverednek, úgyhogy a keletkező zsugo­rított vagy viszkózus termék igen egyen- 85 letes összetételű. A keletkező termék szem­esenagysága az akna alsó szűkített részé­ben uralkodó gázsebességtől, továbbá a forró levegőnek, tüzelő és nyersanyagok­nak táplálási sebességétől függ. 90 Az akna zsugorító zónájából tovább­emelkedő forró gázok melegének teljes ki­használására célszerű az akna felső részét retortával ellátni, melyben célszerűen po­rított szenet karbonizálunk. 95 Az 1. és 3. ábra szerint a kemenceakna felső végébe szerelt, egy vagy több kam­rájú gyűrűs (S) retortába az (Sx ) nyíláso­kon át táplálható a nyers tüzelő, míg a termelt koksz az (S2 ) járatokon át léphet 100 ki. A nyers szén célszerűen a talajba süly-1 esztett (T) kamrákban száríttatik, me­lyek alkalmas szállító- és emelő berendezé­sekkel vannak felszerelve. Az (S) retortá­ból kilépő forró kokszot az (S2 ) csatornán 105 át vezetjük el, melyet pl. a (T) szénszárító aknában rendezünk el, hogy a koksz érez­hető melegét is hasznosítsuk. A lehűtött kokszot ezután az (U) malomba megőröl­jük ás tetszés szerinti alkalmas módon a 110 (D) csövön át a lángzókhoz tápláljuk. Ahelyett, hogy a kokszot a lángzóknál hasznosítanék, azt másra is használhat­juk, mely esetben a lángzókat pl. olajjal vagy a szén karbonizálásából eredő gáz- 115 zal táplálhatjuk. A karbonizálásból eredő melléktermékeket ismert módon dolgozzuk fel tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom