92891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hangok felvételére, átvitelére és visszaadására

— 7 — részre másoljuk a hangnegatívot. Ezen célból a pozitív film két ízben bocsátandó át a megfelelő szerkezetű másológépen. A másolás alkalmával a megvilágítást és a 5 mozgási sebességet akként szabályozzuk, hogy az ezt követő fejlesztés alkalmával úgy a kép, mint a hangfilm egymással egyidejűleg egyformán megkülönböztetett jelleggel és azonos világossággal je-10 lenik meg. A 4. ábrán azon készülék jellezetes példájának általános elrendezése van vázlatosan feltüntetve, melyet a kép-, hangfolyamatok egyidejű reprodukálására 15 használunk ós mely lényegébein véve, mindenekelőtt a (101) mótor segélyével hajtott filmmozgató szerkezetből áll, mimellett a film a (102) csévéről a (103) hengerre fut ós a (104) ablak előtt halad el, 20 ahol is annak a jelenlegi mozgófénykép-A'etítő készülékekkel azonos módon, lépéseaxkénti mozgást kölcsönzünk. Minden egyes filmképet, mely pillanatnyilag az ablakkal szembe kerül, ívlámpás készülék 25 segélyével világítunk meg, melyből csupán a (105) reflektor van feltüntetve. A (106) lencse a fényképeket a (107) ernyőre vetíti és az egymásutáni vetítések közötti időközökben a (108) forgó fényelzáró a 30 fénysugarakat elfedi, amint az általában ismeretes. Ezután a film azon ponton halad át, melynél a hangreprodukálási folyamat kezdődik és itt a filmet a (109) hajtóhenger segélyével egyenletesen moz-85 gátjuk. Mint látható, ez a filmen oly ponton történik, mely különbözik attól a ponttól, melynél a képek minden pillanatban vetíttetnek. Ennélfogva, hogy a kóp-és hangfilm egymásnak megfelelő részei 40 között tökéletes megegyezést érjünk el, a kép és hamg rögzítésének a filmen egymáshoz képest oly távolsággal kell eltolva lennie, mely a képvetítő ablak és a hangr epr odúká 1 ásnak kezdőpontja közötti 45 „filmtávolságnak" felel meg. Ezt az eltolást a másolóműveletnél vesszük számításba, vagyis ekkor a hangfilmet az egész filmen a szükséges mértékben eltoljuk és így másoljuk a másológép segélyével. 50 Minden, ami ezekután még szükséges, nem áll egyébből, mint hogy a felvevő művelet alkalmával valamilyen módon (mechanikailag vagy optikailag) megjelöjük a hang- és képfilmek megegyező pontjait, 55 pl- a kezdő vagy végpontokat. A (109) hajtóhenger nehéz lendítőkerékkel van összekötve, ugyanolyan módon, mint a sötétkamrában (3. ábra), ismét azon célból, hogy a film sebességének lehető legnagyobb egyenletességét biztosítsuk. A 60 (109) hajtóhenger üreges és belsejében az alább ismertetett fotoelektromos készüléket tartalmazza. A filmet ezen a ponton a (110) fényforrás segélyével, a (111) optikai rendszer 65 útján világítjuk meg és pedig keskeny vonal alakjában; ezen célból a fényforrás pl. egyenesszálú izzólámpából áll, mely szálnak keresztmetszetét (112)-nél jeleztük. A filmnek az említett módon a hang- 70 rögzítést hordó margója a (109) hajtóhenger szélén túlnyúl, úgyhogy a fénysugaraknak a (110) fényforrás és a (113)-mal jelzett fotoelektromos készülék között szabad útjuk van. Ezután a film a (114) fel- 75 szedő hengerre fut ós a (115) csévére gömbölyödik fel. Az 5. ábrán a (113) fotoelektromos készüléknek jellegzetes alakja van vázlatosan feltüntetve. A (114) izzószál az eva- 80 kuált (115) üvegedényben van elhelyezve és a (116) telep szolgáltatta villamos áram segélyével oly hőmérsékletre hevül, hogy e célra eléggé erőteljes fénysugarakat bocsát ki. A (115) edény kívánt esetben kö- 85 zömbös gázzal tölthető meg, amikor is az izzó szál magasabb hőmérsékletre hozható, semmint az egyébként megengedhető volna. Megjegyzendő, hogy az itt feltüntetett fényforrás helyett egyéb, kellő 90 erősségű fényforrások, pl. ívlámpa pozitív kráterje vagy másefíéle is alkalmazható. A (116) optikai rendszer finom fényvonalat vetít a (117) filmre, illetve mint már említettük, annak szegélyrészére, 95 mely a hangfilmrészt alkotja. A találmány szerint a fotoeleiktromos készülék az evakuált (117') üvegedényből áll, mely a (118) anodával és a (119) felületi hatodával van ellátva. E katoda oly anyagból, 100 célszerűen alkálifémből (káliumból, nátriumból, rubidiumból vagy céziumból) áll, mely megvilágított állapotában elektronok kibocsátására képes. A (120) telep feszültségének hatása alatt e kibocsátott 105 elektronok a (119) katodáról a (118) anodához áramlanak. A (117') üvegedény szintén közömbös gázzal (héliummal, neonnal, argonnal stb.) tölthető meg és pedig oly nyomás alatt, hogy a mozgó 110 elektronok eredeti árama ütköző ionizáció révén fokozódik. A fotoelektromos cellák készítésénél ismert eljárásokat alkalmazhatunk ily alkáli fém felület előállítására és pedig hidrogénben való megelőző izzási 115 kisülést vagy máseiffélét, amivel az aktív alkálifémből álló réteg érzékenységének jelentékeny fokozódását érjük el. A foto-