92878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxikathódák előállítására

Megjelent 193Q. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Xgglfg SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92878. SZÁM. — VLL/H. OSZTÁLY. Eljárás oxydkathodák előállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eiudhoven. A bejelentés napja 1923. évi november hó 27-ike. Hollandiai elsőbbsége 1923. évi január hó 12-ike. A találmány tárgya eljárás az „oxyd­kathódák" név alatt ismert, kisütési csö­vek, mint pl. a drótnélküli távírászat, táv­beszélés és hasonló célra szolgáló küldő 5 vagy felfogó lápmák, Eöntgen-csövek és áramegyengetők számára való elektródák előállítására. Az ilyenfajtájú, eddig is­mert elektródák, pl. platinából való oly testből állanak, mely a hőmérséklet meg-10 növekedése alkalmával igen erős elektron­emissziót feltüntető fémoxydok rétegével van bevonva. A hatásos réteg számára célszerűen földalkalioxydok használtat­nak. 15 Ezen először Wehnelt által leírt elek­tródok előállítása és gyakorlati alkalma­zása számos nehézséggel jár. így pl. az oxydróteg leesése, az elektródának a ré­teg egyenlőtlen megmelegedése következ-20 tében mutatkozó nem állandó hatása, az oxyd eltűnése kellemetlenségeket okoz, ezenkívül pedig a hatásos réteg nagy ohmikus ellenállása is hátrányos tulaj­donság gyanánt említendő. 25 Az oxydróteg tulajdonságainak javítá­sára már különböző eljárásokat java­soltak. Így pl. javasolták a rétegnek ne­mes fémekkel való keverését; ismeretes a rétegnek platinából és nikkelből való 30 ötvözetből álló magra való felvitele. A találmány szerinti eljárás értelmében nem oly oxydkathódát állítunk elő, mely­nél a hatásos oxydok többé-kevésbbé vas­tag rétege fémmagon foglal helyét, hanem 35 oly oxydkathódát, melynél a hatásos anyag az elektróda kiindulási anyagába vétetik fel. A találmány szerinti eljárás az eddig szokásos eljárásoknál egyszerűbb és az előbb említett nehézségek közül töb-40 bet kiküszöböl. A találmány szerinti eljárás foganato­sításánál a legalább a felületén a földal­kálifémekkel ötvözhető fémből vagy fém­ötvözetből álló testre egy vagy több föld­alkalifém vékony rétegét visszük fel, mire 45 a testet nem oxyd ál ó környezetben, tehát vákuumban vagy neutrális vagy pedig redukáló atmoszférában oly módon hevít­jük fel, hogy a földalkalifém az illető test anyagával ötvözetet képez, mire a 50 - testet oxydálási folyamatnak vetjük alá. A találmány értelmében bizonyos ese­tekben kívánatos lehet a testnek a felüle­ten előzetesen való lyükacsossá-tétele. Ahol a következő leírásban „ötvözet ke- 55 letkezéséről" beszélünk, ezalatt valamely fémnek egy másik fém által folyékony ál­lapotban való felvételét is érteni kíván­juk, aminek következménye, hogy az előbb említett fém a másodsorban említett 60 fém részecskéi között igen finoman elosz­tatik; így pl. ha valamely fémtest lyuka­csos, akkor ezen fémtest bizonyos más fé­meket folyékony állapotuk esetén „fel­szívhat". 65 A földalkalifémekkel ötvözhető fémek vagy fémötvözetek, pl. a platina, pallá­dium, nikkel és réz, valamint ezek ötvö­zetei. Ezen anyagok egyébként is kivá­lóan alkalmasak a találmány céljaira, 70 miután bármely alakban könnyen alkal­mazhatók és azon hőmérsékletnél, melyet üzem. közben vesznek fel (pl. 700°—1000° C), nem olvadnak vagy nem lágyulnak meg. Nyilvánvaló, hogy általában az 75-elektróda gyanánt szolgálói teljes teőtet fogjuk ezen fémekből előállítani, azonban az említett fémeket esetleg egy másik fémből való magon is alkalmazhatjuk. A pl. előzetesen az elektróda alakjára 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom