92859. lajstromszámú szabadalom • Forma üreges tárgyak előállítására
Megjelent 1930. évi ápri is hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92859. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Forma üreges tárgyak előállítására. Gol (Islei 11 Gyula mérnök Pár is A bejelentés napja 1925. évi március hó 12-ike. Jelen találmány tárgya a 89898.1. számú magyar szabadalomból ismertté vált eljárás alapján, tóként kaucsukból készült, üreges tárgyak előállítására szolgáló forma. 5 A találmány célja abban áll, hogy oly formát létesítsünk, mely a kitűzött feladat megoldásának legjobban megfelel. A formának bizonyos jellemzői és újszerű szerkezeti kiképzése az alábbiakban vannak 10 ismertetve. A csatolt rajz jelen találmány tárgyát tevő formának példaképem foganatosítási alakját mutatja be. Az 1. ábra a forma oldalnézete az egyik 15 bevájt oldala felől nézve, mely egy zárógyűrűvel és karimával van ellátva. A 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentém vett metszet, a 3. ábra pedig az egyik formafél egy 20 részének belső nézete. A forma két (1) és (2) félből van összetéve, melyek mindegyike a (3) formaüreg felét foglalja magában. A rajzon feltüntetett foganatosítási példa 25 szerint a forma csak egy üreggel bír, de világos, hogy a találmány alkalmazható több üregű forma esetén is. Gyakorlatban a formák rendszerint bizonyos számú üreget tartalmaznak, oly 30 célból, hogy bizonyos számú tárgyat egyszerre formázhassunk. A forma különösen arra szolgál, hogy azokra a tágítási és vulkanizálási műveletekre és úgy használhassuk fel, amint az a fentnevezett ma-35 gyar szabadalomban ismertetve van. A 2. ábra szerint két lap álló helyzetben van feltüntetve a formaüreg középsíkjában oly módon, hogy azokat alá lehessen vetni egy oly anyag elpárologtatásának, melyet 40 a két lap közé helyezünk és ezáltal azokat érintkezésbe hozzuk az üreg belső falával (szaggatott vonallal feltüntetett helyzet), midőn a vulkanizáláshoz szükséges hevítést alkalmazzuk. Az (1) formaiéi (4) horonnyal van el- 45 látva, mely a forma üregét körülveszi, a (2) formafél pedig ennek megfelelően kiugró (5) karimával van ellátva, úgyhogy a horony és a karima homlokfelületei alkotják az egymással érintkező felületeket. 50 Ebben az érintkező vagy találkozó felületben egy gyűrűalakú (6) horony van kiképezve, mely arra szolgál, hogy pontos illeszkedést létesítsen a formafelek között, míg az érintkező (7) homlokfelüle- 55 tek egyikén vagy mindkettőn (8) nyílások vagy furatok vannak kiképezve, melyek a gyűrűalakú (6) horonnyal közlekednek, úgyhogy a forma belsejében lévő levegő ezeken keresztül távozhatik. A gyakorlat- 60 ban a (8) nyílások vagy furatok jóval kisebb méretűek, mint az a rajzon példaképen fel van tüntetve. A formát alkotó két formafél egyszerű kapcsolószerv segélyével van összefogva, 65 mely az elliptikus (9) gyűrűkből és a forma oldalából kiemelkedő, elliptikus (10) szemekből áll. Ha az említett gyűrűket a szemekre helyezzük, akkor azok a forma oldalával egy síkba kerülnek. Az elliptikus 70 (lüj szem egyik fele az egyik formafélen, másik fele pedig a másik formafélen van kiképezve. Ezek a zárószervek a forma két szembenfekvő oldalán vannak elhelyezve és ha az elliptikus gyűrűk 75 az 1. ábrán feltüntetett helyzetben vannak, akkor levehetők, mikor is a forma szétnyitható. Ha ellenben a gyűrűket a feltüntetett helyzetből elforgatjuk, mire a (11) furatokba helyezhető, kulcsszerű 80
