92840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramegyenirániító elem előállítására
— 3 — csoljuk, mely orsó megfelelő szigetelő anyagból készült ágyazás és alátétlemezek segélyével elektromosan el van szigetelve. 5 A találmány szerint elkészített áramegyenirányító elemeknél azt találtuk, hogy az egyenirányítási arányszám, azaz, az az arány, mely az áramnak az egyik irányban való áthaladásánál fellépő ellenállás 10 és a másik irányban való áthaladásánál fellépő ellenállás közt fennáll, különféle szabályozó tényezők változásának megfelelően változik, így azt találtuk, hogy a rézoxydul réteg 15 és a vele érintkező fémlap, vagy tárcsa közti érintkezési nyomás növekedése az egyenirányítási arányszám lényeges változását vonja maga után. Egy bizonyos áramegyenirányító esetén az érintkezési 20 nyomásnak cm2 -ként 0.7 kg-ról 8.5 kg-ra való növekedése az egyenirányítási arányszámnak kb. 27.5-ről közelítőleg 120-ra való növekedését vonta maga után. Az egyenirányítási arányszámnak ez a növe-25 kedése azáltal áll elő, hogy az áram egyik irányban való áthaladásával szemben fellépő kis ellenállás gyorsabban csökken az érintkezési nyomás növekedésével, mint a nagyobb ellenállás, mely az áramnak a 30 másik irányban való áthaladásával szemben fennáll. A fent említett esetben a nagy ellenállás 620 ohmról 380 ohmra szállt le, amint az érintkezési nyomás cm2 ként 0.7 kg-ról 8.5 kg-ra emelkedett, azaz 35 az ellenálláscsökkenés 39 százalékos volt. Ugyanitt az érintkezési nyomás ugyan ilyen növekedésénél a kis ellenállás 22.5 ohmról 3.8 ohmra eset le, a változás tehát kb. 83 százalékot tett ki. 40 A kis ellenállás esetében a változás valószínűleg főkép a rézoxydul és a vele érintkező lemez, vagy tárcsa érintkezési ellenállásának csökkenése folytán áll elő, míg a nagy ellenállás esetén a változás oka 45 valószínűleg a rézoxydul tényleges ellenállásának a változásában keresendő. Ebből világos- hogy az érintkezési nyomásnak kellő mértékben való növelése által magas egyenirányítási arányszámot 50 kaphatunk. A kívánt érintkezési nyomás elérésére és annak az egész érintkezési felületen való egyenletes elosztására bármiféle berendezést alkalmazhatunk. Láthatjuk ezenkívül, hogy az érintkezési nyo-55 másnak bármilyen módon való változtatásával az egyenirányító elem egyenirányítási arányszáma, ha kívánatos, megfelelően változtatható. Az egyenirányító elem jellemzői a vele közölt elektromótorikus erőtől is függnek 60 és egy esetben azt találtuk, hogy az egyenirányító elem kis ellenállá .Síi 8L vele közölt legkisebb észrevehető elektromótorikus erőnél kb. 500 ohm volt, míg 0.4 volt elektromótorikus erőnél az ellenállás 50 ohmra 65 csökkent és 8 voltnál tovább süllyedt kb. 15 ohmra. Az ellenállásnak 500 ohmról 50 ohmra való lecsökkenése az elektromótorikus erőnek 0.4 voltig való emelkedésénél aránylag gyors volt, a további csökkenés 70 .15 ohmig, midőn az elektromótorikus erő-8 voltig emelkedett aránylag lassú volt. Látni fogjuk, hogy az elektromótorikus erőnek 8 voltig" való emelkedésénél az egyenirányító elem kisebb ellenállása ki- 75 sebb, mint a rézoxydul rendes ellenállása, amint az korábbi, ezen tárgyra vonatkozó vizsgálatoknál megfigyeltetett és feljegyeztetett. A magas ellenállás irányában az elem 80 ellenállása a legkisebb észrevehető elektromótorikus erőnél mért kb. 500 ohmról 1.4 voltnál kb. 1000 ohmra emelkedett és azután 8 voltnál lecsökkent kb. 910 ohmra. Az egyenirányító elem áramátvivő ké- 85 pessége (kapacitása) kb. 0.075 amperre van korlátozva a réz és a rézoxydul elektródák közti érintkezési terület minden négyzetcentiméterére, ennél nagyobb áram a túlhevülés következtében előálló sérülés ve- 90 szélyét hozza magával. Ezenfelül azt találtuk, hogy az egyenirányító elem élettartama attól a hőmérséklettől függ, amely mellett működik, ha ez a hőmérséklet aránylag magas és a mű- 95 ködési hőmérséklet a maga részéről a rézoxydul rétegen áthaladó áram sűrűségétől függ. Azt találtuk továbbá, hogyha az egyenirányító elemet arra használjuk, hogy íoo egy ellenelektromótoros erővel nem bíró elektromosan működtetett készülék számára szolgáltasson áramot, az elem lényegesen nagyobb áramot fog a megrongálódás veszélye nélkül átvinni tudni, mintha 105 pl. váltakozó áramforrásból akkumulátor telepet töltünk meg vele. Ez utóbbi esetben minden hullám egyik fele alatt az akkumulátor telep feszültsége hozzáadódik a tápláló áramkör fe- 110 szíiltségéhez, ami az egyenirányító elemen át a magas ellenállás irányában igyekszik áramot átbocsátani és ez az áram olyan értékre növekedhet, hogy az ebből eredő hő az egyenirányítóra nézve romboló ha- 115 tású lehet. A gyakorlatban azt találjuk, hogy a találmány szerint készített egyenirányító