92821. lajstromszámú szabadalom • Poloskafogó készülék

getelősávoknak csak középrésze teljesen sima felületű, két széle azonban olyan, hogy azon a poloskák, bár nehezen, de mégis tudnak még járni. A poloska tehát 5 először a szigetelősávnak nehezen jár­ható részére jut és midőn onnan tovább akar haladni, akkor a szigetelősávnak teljesen sírna., járhatatlan középrészére jut és ezáltal lehull. A találmány szerint 10 a szobafalakon két szigetelősáv liuzatik, az egyik aránylag mélyen, közel a padló­hoz, a másik pediig magasan, a mennye­zethez közel. E szigetelősávokat a szoba­sarkok közelében, függélyes szigetelő-15 sávok kötik össze. A szobafalon alkalma­zott szigetelősávok a rovaroknak a szoba­falakon való szabad közlekedését és a szoljasarkokba való jutását és ottan való fészekrakását akadályozzák meg. 20 A rajzon a találmánynak egyik példa­képem kivitéli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nél­kül, számos eltérés is képzelhető. 1. ábra a poloskafogókészüléknek és 25 hozzátartozó szigetelősávnak elölnézete, 2. ábra a szobának távlati képe, falaira alkalmazott poloskafogókészülékkel és szige t el ősá v val, 3. ábra végül metszet az 1. ábra A—B 30 vonala szerint. Az 1. ábra szerinti készülék vékony (c) lemezből áll, mely a szigetelősáv celluloid­lakk anyagával van bevonva, miáltal simaságát állandóan megtartja. E bevo-35 natra a papírból készült (a) bevezető és (b) útvesztő lapok, illetve területek oly­kép vannak felszerelve, hogy az (a) be­vezetőlapok a (b) útvesztő területek ho­morú (d) behajlását csúcsukkal olykép-40 pen érintik, hogy a poloskák az (a) beve­zetőlapokról csak e csúcspontokon keresz­tül juthatnak a (b) útvesztő területre, ahonnan viszont a visszavezető utat az (a) Levczeíőlapokra a <d) homorú behaj-45 Iások miatt megtalálna nem tudják. Tapasztalat szerint ugyanis midőn a (b) területre jutott rovarok arról a kivezető utat keresik, azok e területnek (d) ho­morú behajlásánál, mindig az érintő 50 irányában haladt!ak és ügyeimen kívül hagyják az érintő irányra szög alatt csatlakozó (a) beveztőteriiletnek összc­kötőcsúcisát. Tapasztalat szerint továbbá a poloskák a (b) útvesztő területnek min-55 dig a legtávolabbi pontjaira, vagyis an­nak felső nyúlványaira igyekeznek el­jutni, midőn azonban e nyúlványok csú­csát elérik, ott már visszafordulni nem tudnak, hanem a sima felületre jutva, a gyüjtőtartányba hullnak. Az (al) gyűjtő- 60 tartány a (c) lemeznek alsó, párkány­szerűen kilxa.jlított (e) részén nyugszik. A falon alkalmazott (f) szigetelősáv viszont a (c) lemez felső részéhez illesz­kedik. 65 A 2. ábrán látható módon a szobafal alsó és felső részén vízszintes (f), illetve |h) szigetelősávok vannak elrendezve, mely szigetelősávokat a szobák sarkai­hali, illetve azokhoz közel, függélyes (g) 70 szigetelősávok kötik össze, míg a (g, h) szigetelősávokat, felül, ferde (i) szágetelő­sávok kötik össze. A falakon alkalmazott szigetelősávokon kívül még a bútorokon és elsősorban az ágyaknak lábain alkal- 75 mázunk szigetelősávokat. Utóbbiak foly­tán a poloskák az ágyakba közvetlenül bejutni nem tudnak és ösztönüknél fogva a falon igyekeznek felfelé haladni, hogy a falhoz érő ágyneműn át juthassanak 80 az ágyba. Amennyiben pedig ágynemű nem ér a falhoz, úgy tapasztalat szerint, a poloskák a mennyezetre másznak és onnan dobják magukat az ágyra, amely­nek helyzetéről a poloskákat az ágyban 85 levő ember meleg kipárolgása tájékoz­hatja. A padlón levő rovarok, az ágylábakon levő szigetelősávok folytán, az ágyba közvetlenül nem juthatván, a falon mász- 90 nak felfelé, azon azonban csak az (f) szi­getelősávokig juthatnak; most már az (f) szigetelsávok alatt vízszintes irányban továbbmászva, a poloskafogókészülékek fa) bevezetőlapjaira, azokról pedig a (b) 95 útvesztőterületekre jutnak, amelyekről az (al) gyiijtőtartányokba hullnak. Az (f) szigetelősáv alatt levő poloskák tehát előbb-utóbb a gyüjtőtartányba hullanak. Hogy az (f) szigetelősáv felett tartozkodó 100 poloskák is a gyüjtőtartányba jussanak, arra szolgálnak a felső (h) szigetelősávok, a függélyes (g) összekötősávok, valamint a felső sarkokban levő, ferde (i) sávok. A falon tartózkodó poloskák ösztönüknél 105 fogva felfelé, lehetőleg a szoba felső sar­kaiba igyekeznek, eközben rájutnak a (h) vagy (i) szigetelősávoknak nehezen jár­ható szélére, onnan pedig a sávoknak járhatatlan közepére, ahonnan a pado- 110 zatra lehullnak és ilykép az (f) szigetelő­sávok alá kerülnek és így előbb-utóbb, a már ismertetett módon, a gyiijtőtartá­nyokban megfogatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom