92778. lajstromszámú szabadalom • Javítások előmelegítőkön

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92778. SZÁM. — Ve/a. OSZTÁLY. Javítások előmelegítőkön. Meyer K. Ágost cég-vezető Budapest. A bejelentés napja 1926. évi julias hó 14-ike. A találmány kizárólag vízszintes, az el­égési gázoktól súrolt, sima vagy bordás íűtőcsövekkel bíró előmelegítőkre vonat­kozik. 5 Az eddigelé ismeretes ilyfajta előmele­gítőknex az a hátrányuk van, hogy túlsá­gosan nagy helyet foglalnak el, míg fűtő­felület-teljesítményük kicsiny. A talál­mány célja ezen hátrányokat részben ma-10 guknak a csöveknek sajátságos kiképzése által, részben egy különlegesen kiképezett, gyorsan és alaposan működő, csőtisztító­berendezés által, valamint, főleg a bordás csöveknél, sajátságos vezetőfelületek el­lő rendezése által teljesen kiküszöbölni. A találmány szerint az előmelegítő tér­beli kiterjedése azáltal csökkentetik lénye­gesen, hogy a csöveket végeiken, négy­szög-, négyzet-, egyenoldalú háromszög-20 vagy szabályos hatszögalakú karimákkal látjuk el, melyek egyidejűleg az egyes csövek tartói gyanánt szolgálnak, együt­tesen pedig a füstkamra gázmentes elzáró­lalát képezik, llizen szögletes karimák le-25 hetnek vagy a csövekkel egy darabban öntive vagy pedig azokat külön öntött le­mezek is képezhetik, melyeket a szokásos karalakú karimákra rátolunk. A fütőfelületteljesítményt elsősorban a 30 főleg a íüstgázelőmelegítők bordás csövei­nek koromtól és szálló hamutól való meg­tisztítására szolgáló, már ismeretes, gőzki­fúvatóberendezés kifúvató fuvókáinak sa­játságos kiképzése és elrendezése által nö-35 véljük, amely berendezés a bordás csövek hosszirányában eltolható, vízszintes vagy függőleges hozzávezetőcsőből kiinduló és az egyes csőrétegek közé benyúló párhuza­mos kifúvatóosövekből áll. A találmány szerint az egyes kifúvatófuvókák úgy van- 40 nak ezen kifúvatócsöveken elosztva, hogy 11 égy-négy szomszédos eső között a ki­fúvatócsöveken négy-négy kifúvatőfuvóka oly módon van elrendezve, hogy egy-egy fúvókának a négy cső közül egy-egyet su- 45 gárirányban találnia kell. Ezáltal a tisz­títóberendezés hatása rendkívüli módon növeltetik, mivel valamennyi cső egy­idejűleg és igen gyorsan alaposan meg­tisztítható és ezáltal természetszerűleg a 50 fűtőfelületteljesítmény is növeltetik, mi­vel a tiszta csőfelületek a hőkicserélődést megkönnyítik. A fűtőfelületteljesítmény további növe­lését a találmány értelmében két-két cső 55 között elrendezett vezetőfelületek által ér­jük el, melyek a füstgázokat arra kény­szerítik, hogy a csöveket OS bordákat egész kerületükön lehetőleg teljesen súrol­ják, miáltal intenzivebb hőkicserélődés 60 idéztetik elő. Az eddigi előmelegítőknél, ahol a cső­sorok egyszerűen, párhuzamosan vagy egymáshoz képest eltol tan vannak elren­dezve, a fűtő gázáram csak az első, illetve 65 a két első csősort éri, az e mögött fekvő csősorok ellenben minidig az első vagy két első esősor „árnyékában" feküsznek. A csőkerületnek, úgyszintén a bordáknak ezen, árnyékban fekvő felületei tehát esak 70 korlátolt mértékben vagy egyáltalában nem vehetnek részt a hőátvitelben. A ta­lálmány szerint a két-két cső közé be­épített vezetőfelületek hengeralakúak és a bordák kerületét, az egymás felé néző cső- 75 falaknak a gáz beáramlási irányában nézve, hátul fekvő oldalán, kb. 45°-ú szög alatt veszik körül. A füstgázok ezáltal oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom