92771. lajstromszámú szabadalom • Hökicserélő készülék

.Ylegj'-lent 1930. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92 7 71. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Hőkicserélő készülék. Müller Hugó főmérnök Hannover. A bejelentés napja 1926. évi április hó 30-ika. A legkülönbözőbb fajtájú hőkic,serélőkészülékekhez ma főleg körkeresztmetszetű, esetleg más alakú keresztmetszetű csöveket használnak. Épp így lemezek is nyer-5 nek alkalmazást, melyek egymástól bizonyos távolságokban rendeztetnek el (légmelegítők). Mindezen készülékeknél arra törekesznek, hogy jó hőátvitelt és az átvonuló hőhordozó (gáz, levegő, víz) ellené-10 ben lehetőleg kis ellenállást érjenek el. A hőátvitelt különféle módszerekkel lehet javítani, pl. azáltal, hogy gondoskodunk arról, hogy a hőhordozó jól súrolja a hőátadótestet és hogy folytonosan körül-15 vegye azt. A jelem találmány feladata már most az, hogy ezt az eredményt lehetővé tevő keresztmetszetű hőátvivőtestet hozzunk létre. E célra a mellékelt rajz 1. ábráján látható 20 cseppalakú keresztmetszet jön tekintetbe. Az újabb kutatások ugyanis azt eredményezték, hogy az ilyen keresztmetszetű hőátvivőtestet a hőhordozó, még legnagyobb áramlási sebesség esetén is, felü-25 letének minden pontján éri, illetve súrolja. Azonkívül az ilyen keresztmetszetű hőátvivőtest a legkisebb ellenállást is nyújtja az átvonuló hőhordozónak. A hőátvitel tudvalevőleg nagyobb lesz, 30 ha a csövek a rajz 5. ábráján látható módon, egymáshoz képest eltoltan vannak elhelyezve. Ezzel a hőhordozó áramának folytonos szétbontását és örvénylő mozgását érjük el. Ez elrendezés hátrányául tu-35 dandó be a nagyobb huzam- vagy nyomásveszteség, minthogy a hőhordozó a csövek hátulsó oldalán nem vonulhat simán el. A csövek hátulsó oldalán ugyanis nemcsak ezen, hanem a 4. ábrának megfelelő elrendezésnél is, (e) holttér képződik, azaz a 40 csövek hátulsó oldala kevés meleget vesz át. A hőhordozó áramának ugyanilyen szétbontása és örvénylő mozgása .történik ugyan, ha a találmánynak megfelelő keresztmetszetű csöveket rendezünk el a rajz 45 2. ábráján látható módon, itt azonban a csövek egész felületét éri a hőhordozó árama, tehát holtterek képződése a csövek hátulsó oldalán nem következik be; azonkívül a csövek keresztmetszetének ez az 50 alakja a hőhordozó áramának a legkisebb ellenállást nyújtja, tehát a huzam- és a nyomásveszteség itt jóval kisebb, mint a 4. és 5. ábrának megfelelő körkeresztmetszetű csövek esetén. Továbbá a 3. és 4. ábrá- 5ö nak megfelelő elrendezésnél a hőhordozíó árama nem tereltetik el egyenes útjából, tehát a lemezek vagy a csősorok közt a középen, forró (a), illetve (b) mag képződik, mely hátrányos a hőátvitel szempont- 60 jából. Ezt a hátrányt szintén elkerüljük a találmánynak megfelelő keresztmetszetű csöveknek a 2. ábra szerint való elrendezésénél, mert itt a hőhordozó, áramának keresztülvonulására szolgáló keresztmetszet 65 változó bősógű és így a folytonos körülrétegeződés folytán nem engedi meg ilyen forró mag képződését. A hőátvivő vagy hőkicserólőkészülék egyszerű ós olcsó előállítása céljából az 70 ismertetett csöveket a kellő hosszúság szerint, kisebb vagy nagyobb számban, a 6. ábrán feltüntetett hőkicserélő elemekké egyesítjük. E célra a csövek keresztmetszetének megfelelő alakú és nagyságú (c) ki- 75 vágásokkal ellátott (f) lemezeket illesztünk fel a csövek végeire vagy öntünk hozzá a csövek végeihez. E (c) kivágásoknak egy-