92770. lajstromszámú szabadalom • Száras egyenirányító cella és eljárás annak előállítására

.Ylegj

'-lent

1930. évi április l

ió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93770. SZÁM. — VU/i. OSZTÁLY. Száraz egyenirányító cella és eljárás annak előállítására. P. II. Mallory & Co. Inc. New-York, niint Sámuel Ruben new-yorki lakos jogutóda. A bejelentés napja 1926. évi április hó 16-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1925. évi április hó 16-ika. Ismeretesek már száraz egyenirányítócellák, melyeknek elektródái az elektrochemiai sorban egymástól aránylag távol fekszenek és melyeknél az egyem irányító 5 hatás az elektródamasszának asszimetíikus vezetőképességű felületek képzésére alkalmas tulajdonságától függ. Az ilyen egyenirányítóeelláknál az egyenirányító hatás változékony és arány -10 lag csak rövid ideig tart, ha nem gondoskodunk arról, hogy a f elületi réteg ellenállása és az elektróda ellenállása közti viszony szempontjából és azon nyomás tekintetében, mely alatt az említett réteg áll, 15 bizonyos kritikus feltételek kielégíttessenek. Ami a rétegvezető ellenállását illeti, úgy ennek nagyobbnak kell lennie, mint az elektróda ellenállásának, míg azon nyomást, mely alatt az egyenirányítóréteg 20 áll, úgy kell megszabni, hogy elegendő legyen ahhoz, hogy az érintkezési felületeken fellépő elektrosztatikai taszítás dinamikai hatásainak ellentálljon. A találmány az előzőkben vázolt egyen-25 irányítócellákra vonatkozik és ezek elektródáinak tökéletesebb kiképzését célozza, amikor is a találmány különösen oly cellákra terjeszkedik ki, melyeknél az elektronegatív elektróda porított állapotban 30 vam és az elektropozitív elektródával való benső érintkezésre képes. A találmány szerint az elektropozitív elektródát a periódusos rendszer V. csoportja valamelyik fémjének alkalmazásán 85 val állítjuk elő. Ezt az elektródát benső felületi érintkezésbe hozzuk ©gy felületi réteget alkotó, porított, száraz elektronegatív anyaggal, mely előnyösen egy fémoxydból áll. Lehetőleg hatásos egyenirányítás elérése céljából a találmány sze- 40 rint a fémelektróda felületét, a cella öszeállítása előtt, oxydáljuk. Az elektróda ezen oxydált felületének előállítására szolgáló legcélszerűbb módszer abban áll, hogy az elektródát egy kb. 45 150 Volt feszültségű egyenárajmú körben anódaként használjuk és eközben egy, az elektródán egy felületi réteget alkotó folyadékkal képezett telített oldatba mártjuk, mely célra pl. ammoniuimborát alkal- 50 mazható. Az ily módon képezett oxydbevonat az ára má tm eme te t akadályozó közeg gyanánt hat, ha az elektróda egy váltakozóáramú körben az anódát képezi, míg ellenben az áramnak a szomszédos elektró- 55 dához való áramlását megengedi, ha az elektróda az áramkörben a katódát képezi, úgylhoigy ily módon létre jön a váltakozóáramnak egyenirányítása. Az ily cellában elektródaanyag gyanánt 60 a periódusos rendszer V. csoportjának különböző fémjei alkalmazhatók, mint pl. wismut, antimon, niob és tantal, melyek közül a tantallal érjük el a legjobb eredményeket. Ezen elektródával érintkezésbe 65 hozandó kiegészítő fémes oxyd gyanánt, mely oxydtarbalék gyanánt szolgál arra az esetre, ha az említett elektródának oxydrétege áttöretnék, fémoxydot vagy fémoxydok keverékét alkalmazhatjuk, mint pL 70 mangaiioxydokat, vasoxydokat, vanadiumoxydokat és ólamperoxydot. A leghatásosabb kombinációt tantal és ólomperoxyd adja. Kielégítő eredményeket érünk el, ha a fémoxydokat porított állapotban egy 75 vegyileg közömbös kötőszerrel összekever-