92758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénnek, kemencékbe különösen téglakemencékbe való adagolására és szárítására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92158. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szénnek kemencékbe, különösen téglakemencékbe való adagolására és szárítására. Koller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi november hó 21-ike. A körkemencék legegyszerűbb adagolása a kézi adagolás, amely még ma is számos téglagyári üzemnél alkalmazásban van. A kézi adagolásnak igen sok 5 hátránya van, amelyek közül a következőket említjük. Az adagolás teljesen a fűtőre van bízva, ő szabja meg az adagolt szén mennyiségét és az adagolások elosztását. Azonkívül nagy adag szén jut igen 10 rövid idő alatt az adagoló nyíláson át a tüzelőtérbe, aminek tökéletlen elégés a következménye; az utóbbi pedig nagy szénfogyasztást és a téglák tökéletlen kiégését vonja maga után. 15 A kézi adagolás hátrányait a mechanikai adagoló berendezésekkel sikerült részben kiküszöbölni. A mechanikai adagoló berendezések célja az adagolást a fűtőtől nagymértékben függetleníteni és az ada-20 golt szón lassú ós egyenletes elosztását biztosítani. Ezen mechanikai adagoló berendezések legnagyobb része azon alapul, hogy egy hengeralaktú tartányban alácsúszó szenet megfelelő berendezéssel for-25 gásiba hozott terelőlapát a tartány fenekén lévő egy vagy több nyílás fölé vezeti, a szén ezen a nyíláson vagy nyílásokon át a garatba és innen a tüzelőtérbe jut. Habár ezen berendezéseknél az egyszerre 80 adagolt szén mennyisége lényegesen kisebb, mint a kézi adagolásnál, még sem sikerül elérni azt, hogy az egész kerületen egyidejűleg és egyenletesen igen kis és finoman elosztott szénmennyiségek jusisa-85 nak a tüzelőtérbe, ami a tökéletes égés előfeltétele, mert a terelőlapát szakaszosan nagyobb szénmennyiséget tol a fenéklapon elrendezett nyílások fölé. Azonfelül ha az alkalmazott szén nedves, csomós, darabos, akkor egyszerre nagy széndara- 40 bok kerülhetnek a nyíláson át a tüzelőtérbe, ami az égést igen kedvezőtlenül befolyásolja, esetleg a nyílások el is dugulhatnak vagy a terelőlapát el is törhet. A jelen találmány tárgya már most egy 45 olyan eljárás és berendezés a szénnek kemencéikbe, különösen téglakemencékbe való adagolására és egyidejű szárítására, amely mindezen hátrányokat kiiküszöböli. Az eljárás egyrészt abban áll, hogy az 50 adagolandó szenet az adagoló nyílás fölött elrendezett vályuszerűen kiképezett edényben egyenletesen ós lassan felduzzasztjúk, úgyhogy a felduzzasztott szén a nyitott adagoló belső terét az adagoló 55 útján a kemencetértől elzárja és a duzzasztás folytán, az edény egész kerületén egyenletesen, finoman elosztott szemcsékben a tüzelőtérbe hull, másrészt pedig abban áll, hogy a szenet a duzzasztó edény- 60 ben a duzzasztás folytán keletkező nagy szabad felületen a tüzelőtérből kisugárzó meleg szárító hatásának tesszük ki, miáltal a nedves szén teljesen kiszárad, annak lejtési szöge a nedvesség okozta ta- 65 padás megszűntével csökken és a porszerű szemcsék lepergése elő van segítve. Az eljárás példaképem foganatosítására szolgáló berendezés a mellékelt rajzon van feltüntetve és pedig az 70 1. ábra az adagoló berendezés hosszmetszete, a 2. ábra pedig annak keresztmetszete az 1. ábra A—A vonala szerint. A hengeres (1) adagoló tartány alsó ré- 75 szén a felül kúpos, alul hengeres (2) ve-