92753. lajstromszámú szabadalom • Felgöngyölítőhenger görredőnyök számára

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92753. SZÁM. — vni/f. OSZTÁLY. F elgöngyöli tőhenger görredőnyök számára. Illés Sándor főmérnök Budapest. II. pótszabadalom a 88816. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi december hó 22-ike. A találmány a 88816. sz. törzsszabadalomban védett görredőnyök számára való f elgöngyöli tőhenger további kiképzésére vonatkozik. A találmány célja a hajtó-5 rúgó valamint a rögzítőberendezés működésének megbízhatóbbá, tétele és a szerkezeti megoldás egyszerűsbítóse. A rajzon a találmány néhány foganatosítási példája látható. Az 10 1. és 2., valamint a 3. és 4. ábra egyegy foganatosítási alak részleges hosszr metszete, illetve a rögzítőberendezésen át vett keresztmetszete. Az 5. ábra egy változat részleges hossz-15 metszete. A 6. és 7. ábra a rögzítőberendezés további változatának homloknézete, illetve hosszmetszete. A 8. ábra végül az 1—2., illetve 3—4. áb-20 rán látható foganatosítás értelmében kiképezett teljes felgöngyölítőhenger távlati képe. Az 1—4., valamint a 8. ábrán oly foganatosítás látható, melynél a törzsszaba-25 dalomban ismertetett célból az (x) hajtórúgó héziag meghagyásával egymás mellé helyezett, szegezhető anyagból való (T, Gl, G2, G3) gyűrűkön belül van elrendezve, melyek a hasítékos (B) fémhüvely 30 által merev rúddá vannak összefoglalva. A pl. tetszőleges keresztmetszetű peckek gyanánt kiképezett (Pl, P2) rögzítőszervek a szélső (T) gyűrű haránthasítékai( ban vannak ágyazva, mely (T) gyűrű 85 tengelyirányú furata útján a felgöngyölítőhenger (sl)-nél az ablakkeretbe befogott (s) tengelyének ágyazására, is szolgál, melynek (s2) vastagítása a (Pl, P2) rögzítőszervek számára az ismert (s3) vájatokkal van ellátva. 40 Az ismert felgöngyölítőhengereknél egymással átmérősen szemben páros számú rögzítőszervet, pl. kilincset, ezen rögzátőszervek számára pedig a zárkeréken, egymással ugyancsak átmérősea 45 szemben páros számú foghózagot alkalmaznak. Ennek hátránya, hogy ha az egyik rögzítőszerv nyit, a másik mindig zár, úgyhogy bizonyos helyzetben, pl. a redőny teljes lehúzása esetén, a redőny 50 nem szöktethető fel. Ezen hátrány kiküszöbölése céljaiból a találmány értelmében a rögzítőberendezéis egyetlen keresztmetszetére vonatkoztatva a zárkerék páros számú (s3) foghézagához páratlan 55 számú (Pl) rögzítőszervet alkalmazunk (3. és 4. ábra). Emellett mindegyik (s3) foghézaghoz vagy csak egyetlen egy (Pl) rögzítőszervet alkalmazunk, vagy pedig több (Pl, P2 . . .) rögzítőszervet közös 60 síkban a tengely ugyanazon oldalán rendezünk el (3. és 4. ábra), amikor is ezen rögzítőszervet vagy szerveket célszerűen , a redőny szövetének felszegezósi síkjában, tehát pl. a 8. ábrán a (Bl) hasíték- 65 kai azonos síkban rendezzük el. Előnyös 3. és 4. ábrán látható megoldás, melynél két (s3) foghézaghoz csak egyetlen egy (Pl) rögzítőszerv vagy a tengely ugyanazon oldalán egyetlen egy síkban egymás 70 mellett fekvő több (Pl, P2) elemből álló egyetlen rögzítőszervsorozat tartozik. Ha rögzítőszerv gyanánt peekeket alkalmazunk (3. és 4. ábra), úgy a szegezhető, tehát lágy anyagból való (T) gyű- 75 rűnek ezen peekeket befogadó hasítékait