92718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz fejlesztésére

a keringő víznek adunk, lehetőleg megközelíteni avégből, hogy a keringtető készülék energiafelvételét lehetőleg kis mértéken tarthassuk. Minthogy a lapos 5 karakterisztikánál a szivattyú nyomómagassága minden terhelésnél közelítőleg azonos, a szabályozást ezen karakterisztikánál előnyösen akként foganatosítjuk, hogy a fűtőtestekben a hőmérséklet nö-10 vekedése is állandó maradjon. Ily szabályozást meredek lefolyású karakterisztikánál alkalmazunk. Nem egészen lapos karakterisztikánál a keringő víz körfolyamatát, mint a törzsszabadalomban is-15 mertettük, akként szabályozhatjuk, hogy a víznek kölcsönzött nyomás és az éppen elért vízhőmérsékletnek megfelelő telítési nyomás közötti különbség, a vízhőmérséklet és a vízinyomámak megfelelő telítési 20 hőmérséklet alatt, állandó vagy közelítőleg állandó maradjon. Alkalmas hajtógépek használata mellett a keringési körfolyam szabályozását a körfolyamban eszközölt keresztmetszeti 25 változtatás helyett a keringtető elem fordulatszámának változtatása útján foganatosíthatjuk. Ama vezérlő szervek, amelyek állandó hőmérsékletkülönbségre való szabályozást foganatosítanak, tetsző-S0 leges módon akként képezhetők ki, hogy egy vagy két termosztátra a felső és alsó vízihőmérsékletre hasson, m.imellett relé segélyével a termosztát mozgásait arra használjuk fel, hogy valamely vezérlő 35 folyadék nyomását vagy mennyiségét módosítsuk és ezzel a szabályozó szelep helyzetét befolyásoljuk. Az előre- és visszaáramló víz hőmérséklete helyett a visszaáramló víz hőmérséklete, vagyis a felső 40 vízhőmérséklet és a víznyomásnak megfelelő telítési hőmérséklet is felhasználható arra, hogy a termosztátot, illetve termosztátokat befolyásoljuk. A víznyomásnak megfelelő telítési hőmérséklet, pl. az-45 zal létesíthető, hogy a keringő víz körfolyamának pl. egy elágazásában, hőhozzávezetés útján, mesterségesen részleges elgőzölgést idézünk elő. A fojtás két fokozatban történik. A 50 szabályozószelep fojtóhatása lehetőleg kis mértéken tartandó. A szabályozó szerv megfelelő, pl. fúvóka alakjában való kiképzése esetén a fojtás esetleg egészen el is maradhat. A főfojtás arra szolgál, hogy 55 a víz nyomását csökkentse és ezzel gőzfejlődést idézzen elő. A főfojtás célszerűen valamely elgőzölögtető tartályba való belépés helyén vagy magában az elgőzölögtetőben történik, mimellett a nyomáscsökkenésnek megfelelő energiát mindjárt 60 arra használjuk fel, hogy a vizet szétporlassziuk és ezzel a gőz leválasztását elősegítsük. Magától értetődik, hogy bármikor lehetővé válik a főfojtószervet és a szabályozószervet egymással összekötni, 65 amikor is tehát a fojtás és a szabályozás csupán egyetlen szervben megy végbe. Mint a törzsszabadalom leírásában említettük, az önműködő szabályozás lehetővé teszi azt, hogy több fűtőtestet, illetve 70 fűtőtestelemet vagy elgőzölögtető készüléket egymás mögött rendezzünk el. Ezeket célszerűen kerülővezetékekkel látjuk el, az utóbbiakat pedig előnyösen akként képezzük ki, hogy a bennük lévő ellenál- 75 lás a megkerült elemben lévő ellenállásnak feleljen meg, miáltal a szivattyú azonos üzemviszonyok között tartható. A fentiekben láttuk, hogy miképen lehetséges a gőzfejlesztő eljárást a szabá- 80 lyozásnak a szivattyú karakterisztikájához való igazodás révén a hőszükségletben beálló ingadozásokhoz alkalmazkodóvá tenni. Ily alkalmazkodásnak természetesen csak akkor van jelentősége, ha 85 másfelől a hőtáplálás és hőszükséglet közötti átmeneti különbségekeit kiegyenlítjük, minthogy a hőtáplálás ingadozásai időbelileg rendszerint nem egyeznek a hőszükséglet ingadozásaival. 90 A 4. és 5. ábrákon látható, hogy alapjában véve mily módon lehetséges folyadéktárolókat alkalmazni. Mindkét ábra esetén a keringő víz szolgál tárolási folyadék gyanánt; a 4. ábra szerinti elrende- 95 zésnél a tároló a gőznyomás alatt, az 5. ábra esetén ellenben ama nyomás alatt áll, mely alatt a folyadék a fűtőtestekben mozog. A 4. ábra szerinti elrendezésnél a keringtető szivattyú egyúttal a tároló 100 szivattyúja gyanánt szolgálhat. Ez az elrendezés azonkívül azt az előnyt mutatja, hogy a felhevített víz közvetlenül a tárolóba fecskendezhető be. A 4. ábra esetén a vizet az (1) tárolóból vesszük, a (2) szi- 105 vattyú segélyével fokozott nyomás alá hozzuk és a (3) fűtőtestbe vezetjük, ahonnan a víz, felmelegedése után, a (4) szabályozószelep és az (5) fojtó-, illetve befecskendező készülék útján az (1) tárolóba no jut vissza. A tároló különböző (6) és (7) csőtoldatokkal van ellátva. Szabványos üzemben a vizet a (6) csőtoldatból veszszük. Ekkor tehát a víz csupán a tároló felső részén át végzi keringését. ng A tárolótartály alsó része, vagyis a tulajdonképeni tárolótér ekkor ki van kapcsolva. Ha már most a tároló, nyomásesés