92699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpák léghijjassági fokának ellenőrzésére és mérésére

lámpa — röviden láuipakondenzátar — viselkedése váltóárammal szemben a vezetőképesség fokától, azaz a gázmaradókok nyomásától függ, a következő módon 5 látható be: Tegyük fel először, hogy a lámpában az ionizációnak semmi nyoma, épp úgy mint amikor a lámpa nem ég. Ez esetben a szálrendszer és a külső vezetőburkolat 30 egymástól tökéletesen szigetelt két fegyverzetet alkotnak, amelyeknek egymáshoz viszonyított kapacitása, — röviden fonalkapacitása (C(

), — pár om-nyi értékű. Ha a két fegyverzetre adott <" frekven-15 ciájú váltakozó feszültséget (E) kapcsolunk, az átmenő váltakozó áram erőssége (i) is kicsiny lesz, értéke, mint ismeretes: i = E. Cf. o) A másik határesetben a lámpában az 20 ionizáció igen nagyfokú; a bura belsejét jól vezető gáz tölti be. Ez esetben a lámpa olyan kondenzátornak tekinthető, amelynek egyik fegyverzete az üvegbura belső fala, másik fegyverzete a külső ve-25 zető burkolat (2. ábra). Ennek kapacitása azonban — röviden ballonkapacitás (Ck

) — tetemesen nagyobb, esetleg többszázszor akkora, mint (C(

). Az előbbi frekvencia és feszültség mellett most sokkal erő-30 sebb váltakozó áram halad át a (Gr) műszeren: J = E. Ck

. (o Ha az ionizáció nem ilyen nagyfokú, akkor az áramerősség is kisebb, (i) és (J) 35 között fekvő értékű lesz; szóval a lámpakondenzátoron átmenő váltakozó áramerősségéből tényleg következtetni lehet az ionizációnak és így a léghíjasságnak fokára. 40 Ismeretes, hogy az izzólámpákban a szivattyúzás, illetve leforrasztás után még nincs kellő vákuum; ez esak az első áramkörbe való kapcsolás alkalmával ionizációs jelenségek kíséretében bekövet-45 kező gázeltünés („clean-up") után áll elő. Annak megállapításáról van tehát rendszerint szó, hogy az előégetés alatt a lámpák a vákuum szükséges mértékét elérték-e. 50 Az előégetés foganatosításánál általában az ú. n. egyenként való égetés van használatban: a lámpákat kellő előtétellenállással egyenként üzemi feszültségüknél tetemesen nagyobb feszültségű 55 áramforrásba kapcsolják. Ezen eljárásnál rendszerint váltakozó áramot használnak. Ehhez az eljáráshoz csatlakozik jelen találmányunk foganatosítási alakja, mely szerint ugyanazon áramforrás, amellyel a lámpát előégetjük, szolgál- 60 tatja az ionizációs áramméréshez szükséges váltóáramot is (3. ábra). A (3) lámpa táplálása az áramforrás (1), (2) sarkaiból a (4) ellenálláson át történik, míg a lámpa vezetőburkolata (5) az áram- 65 mérő műszeren keresztül célszerűen közvetlenül az (1) sarokhoz van kapcsolva. A „lámpako!ndeinzátor"-on átmenő áram mérése kellő érzékenységi váltóáramú műszerrel, avagy a (7) ellenállás és a (8) 70 egyenirányító (pl. detektor) alkalmazása esetén a (6) egyenáramú műszerrel történik. Ez az elrendezés az előégetés alatt bekövetkező gázeltünés folyamatának pon- 75 tos megfigyelését teszi lehetővé. Ha ugyanis a (4) ellenállás csökkentésével a lámpa kapocsfeszültségét fokozatosan emeljük, úgy bizonyos feszültségnél bekövetkezik az ionizáció: a (6) műszer mu- 80 tatója erősen kileng s azután a gáznyomás csökkentésének megfelelően a műszer null-pontja felé tér vissza, majd megállapodik; a megmaradó kilengés a lámpában előállott vákuum mértékét adja. 85 Ily módon tehát a vákuum mérésére az előégetés szokott üzemi berendezésén változtatni alig kell és közvetlenül leolvashatjuk a vákuum összehasonlító, relatív értékét, mely a gyakorlatban rendszerint 90 elégséges. Azonban igen könnyen megállapítható ezen eljárás segélyével a vákuum absolut mértéke is oly módon, hogy a műszerünkön leolvasott áramerősségnek megfelelő 95 nyomást, pl. a Mac Leod-féle manométer adataival való összehasonlítás útján az illető lámpatípus számára megállapítjuk ós azontúl elektromos műszerünkön a vákuum fokát közvetlenül higanyoszlop- 100 milliméterekben olvassuk le. Jelen találmánynak másik, a gyakorlatban könnyen foganatosítható kiviteli módja abban áll, hogy a vizsgálandó, vezetőburkolattal ellátott lámpát elektro- 105 mos rezgő kör kondenzátorának kapcsoljuk. Ez esetben minél nagyobbfokú az ionizáció és így a kapacitás, annál kisebb a rezgő kör frekvenciája; tehát a gáznyomok eltűnése a frekvencia növeke- no dósében mutatkozik. Az ezen elv szerint való eljáráshoz szükséges berendezés példaképem kiviteli alak ját tünteti fel a 4. ábra. Itit a csillámlólámpát (pl. neon-lámpát) használjuk fel 115 rezgés keltésére azon ismeretes tulajdon-