92678. lajstromszámú szabadalom • Önindukciós cséve belső maggal és külső köpennyel, különösen keresztalakú maggal bíró cséve

— 2 — kívül szabadon kiterjedhet. A tekercselé­sen kívül fekvő első (k) erőcsőnek, pl. az (5) pontban körülbelül ugyian akkora ke­resztmetszete van, mint a tekercselés (6) 5 belső terében fekvő, pl. nyolc erőcsőnek. Ha már most a magot és a köpenyt azo­nos permeabilitáeú vaistestefcből készíte­nők és a köpenytt körülbelül az erőcsőnek megfelelő keresztmetszett el, az (5) maxi-10 mái is keresztmetszettel képeznők ki, ak­kor a 4. ábrából közvetlenül következik, hogy ezen külső köpeny a magból ki­áramló erővonalak maik csak csekély részét venné fel magába. Az ilyen cséve teljesen 15 használatlan volna, minthogy ezen szóró­dás következtében igen nagy elektromos veszteségek lépnének fel és a csévék még igen jelentékeny kölcsönös távolság ese­tében is egymást befolyásolnák. 20 Az 1. ábrából, valamint a 105794. számú svájci szabadalmi leírás rajzából látható, hogy az ilyen keresztesévé szerkezeti alakja önmaga a köpeny és a belső mag ütközési pontján légrést igényel, mert a 25 mag és a köpeny különálló vasdarabok által képeztetnek. Ezen légrések, mint azt utólagos vizsgálódások mutatták, a 4. ábra kapcsán a fentiekben ismertetett szóródó fluxusokat jelentékenyen csök-30 kentették, de azokat — minthogy inkább szerkezeti véletlen rendszabályt képeztek — nem szüntették meg teljesen. A találmány érteiméiben az említett za­varok teljes megszüntetése végett követ 35 kezőkép járunk el, ahol is a magban és a köpenyben levő erőfluxusok tekintetében azt a sajátosságát kell tekintetbe venni, hogy az erőíluxus a eséve mindkét olda­lán ia tekercselés körül halad, vagyis a 40 miagból kilépő egész fluxus tehát két részre oszlik. Ha oly köpenyt akarunk alkalmazni, melynek keresztmetszete a 4. áibrán lát­ható erőcsőnek az (5) pontban levő ke-45 reszt/metszetével egyenlő, akkor, mint­hogy — mint példaképen feltételezhetjük •— itt körülbelül nyolcszor oly kicsinyerő­vektor uralkodik, mint a cséve (6) belső terében, a köpeny mágneses ellenállását 50 körülbelül n egyedakkorára vesszük, mint amekkora a mag mágneses ellenállása. Az itt tárgyalt példánál ez esetben a csévélnek célszerűen különböző anyagok­ból álló köpenyt és magot adunk és pedig 55 oly köpenyt, melynek permeabilitása kö­rülbelül négyszer nagyobb. A mag és a köpeny között ekkor szerkezeti okokból adódó légrés ebben az esetben jelentéke­nyen kisebb lehet és mintegy csak finom korrektúráját képezheti a köpeny és a 60 belső keresztalakiú mag mágneses ellen­állásainak az ott uralkodó vektorokhoz való alkalmazkodásának. Nagy légrés és azonos anyagú köpeny és kereszt alkalmazása esetében szintén 65 kedvező eredményhez juthatunk, ha a kö peny keresztmetszetével a kereszt + lég­rés ellenállásához alkalmazkodunk. Ily módon gyakorlati eredmények szerint si­került a 105794. számú svájci szabadalmi 7C leírásiban ismertetett csévék hiányait ki­küszöbölni. A fentiekből világos, hogy minden drót­menetnek csak a kereszt közeiben fekvő részeit vettük tekintetbe, míg minden 7E drótmenetnek azon összekötő darabjait, melyek fent és lent a kereszten átvezet­nek, figyelmen kívül hagytuk. Ezen drót­süvegek a szomszédos csévék említett za­varainak további okát képezik. A 2. áb- 8( rán felülnézetben és vázlatosan tüntettük fel az egymást keresztező két (11) ós (12) tekercselés felső drótsüvegeiit. Mint ezen ábrából látható, ezen drótsüvegek az áram értelme szerint oly eredő mágneses1 flu- 8í xuist hoznak létre, melynek iránya a 2. ábrába, berajzolt (13—13) és (14—14) ten­gelyekbe esik. Ezen erőfluxus a kereszt és a tekercselések között a cséve belsejé­ből kilép és mint a 3. ábra mutatja, a ta- 91 lálmány érteiméiben a (2) köpeny két vé­gén alkalmazott (15) toldatok segélyével fogható fel. Ez a pl. gyűrűalakú (15) tol­dat azonban mágneses felvevőképessége tekintetéiben szintén a viszonyokhoz alkal- 9 inazandó, oly módon, hogy benne az erő­vonalak sűrűsége, ha a toldat a drótsüveg összes szóródási erővonalait felveszi, ugyan akkora legyen, mint a köpenyben levő erővotnalsűrűség. Ha ez a feltétel 1 nincs kielégítve, akkor a keresztből és kö­penyből erővonalak lépnek a süvegbe, ami a cséve veszteséget okozó ellenállásá­nak jelentékeny fokozására adhat okot. A kiegyenlítést megkönnyíthetjük, ha a tol- 1 daitot a köpeny egyéb részétől nem mág­neses közbenső réteg útján elszigeteljük. A találmány szerinti rendszabállyal nem csak a leírt beépítési lehetőségeket és zavarokat sikerül teljesen klküszö- 1 bölni, hanem a osévék elektromos tulaj­donságai is jelentékenyen megjavíttat­nak, különösen a veszteségeknek az áraim­erősségtől és a frekvenciától való függő­sége. A találmányt, melynek lényege, hogy 1 a szóródó erővonalakat a köpeny és mag mágneses ellenállásának a tekercselés ál­tal a levegőiben gerjesztett erővektorok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom