92630. lajstromszámú szabadalom • Fürdőkályha
Meg-jelent 1930. évi április hó 15-én . MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92630. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Fürdőkályha. Gaibl Géza lakatos és Stégéi* Ferenc bádogos Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 6 ika. A találmány tárgya fürdőkályha, mely az eddig használt fürdőkályháktól annyiban tér el előnyösen, hogy a víz felmelegítésére sokkal kevesebb tüzelőanyag 5 szükségeltetik. Ezt azáltal érjük el, hogy a találmány szerinti kályhánál a felmelegítendő víz addig, míg a kifolyócsőbe jut, sokkal hosszabb úton érintkezik a kályhán végigvonuló égéstermékekkel, mint 10 az eddig használatos fürdőkályháknál. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy kiviteli alakja van példaképen hosszmetszetben feltüntetve. A kályha alján levő (1) tűztér rendes 15 módon készül, amennyiben alul (2) rostéllyal bír, amely alatt a (3) hamutér foglal helyet. A kályhaköpeny az eddigiektől eltérően két koncentrikusan elhelyezett (4) és (5) hengerből áll, melyek 20 között (6) üreges tér van. Ebbe az üreges térbe, mely felül és alul el van zárva, torkol alul a vízvezetékkel összekötött (7) könyökeső. A (6) üreges tér felső végéből (8) csőtoldat indul ki ós az önmagában 25 véve ismert és a fürdőkályha belső terén végigvonuló (9) csőkígyóhoz csatlakozik ós pedig oly módon, hogy a (9) csőbe felül betóduló víz kényteilien a kígyócsőben alulról felfelé emelkedni. A (9) kígyócső 30 szabad végéhez (10) T-cső csatlakozik, ebből viszont, két (11) csőtoldat indul ki. Ezek a csőtoldatok egy kettős falú (12) kúpba torkolnak, melyből végül egy (13) cső a kádba (14) vezető csőhöz csatlakozik. Utóbbi a fürdőkályháknál már isme- 35 retes szerelvénnyel bír, melynek segélyével a víz vagy a kádba vagy a zuhanyhoz • vezethető. A fürdőkályha következőkép működik: A rajzon fel nem tüntetett csap meg- ^q nyitása után a víz a (7) csövön át a (4, 5) h engerköpen yek közti (6) térbe jut és ott felemelkedik mindaddig, míg a (8) csőtoldatot eléri. Ezen át beomlik a (9) kígyócsőbe és annak aljáról felemelkedve, a (10) T-csőbe jut. Innen tovább halad 6S SL (11) csőtoldatokon át a kettős falú (12) kúpba ömlik. Ezt megtöltve, a (13) és (14) csöveken át, végül az ismeretes szerelvényen át vagy a kádba vagy zuhanyba 50 ömlik. Az eddig használatos kályháktól eltérően, hol a víz csak a kígyócsőben érintkezik a forró égéstermékekkel, a találmány szerinti kályihánál a víz már előző- 55 leg a (6) üreges tér belső (5) fala révéin is érintkezők az égéstermékekkel, melyek azt hathatósan felmelegítik. A (9) kígyócsőbe már meleg víz jut, mely utóbbit elhagyva, a kettős falú (12) kúpban aránylag nagy 60 területen towáJbb is érintkezésiben marad az égéstermékeikkel. Tehát a víz az ismert kígyócsövön kívül még két nagy felület révén mindaddig ki van téve az
