92608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőnek egy hűtendő folyadékról egy hevítendő folyadékra való átvitelére

foganatosítására alkalmas berendezés néhány kiviteli példája látható. Az 1. ábra a legegyszerűbb eset vázlata, mely esetre csak korlátolt számú össze í> kötő vezetéket tüntettünk fel. A 2. ábra változatosan oly berendezést mutat, amelyben a tornyok változó keresztmetszettel vannak kiképezve és az összekötő vezetékek száma is nagyobb. A 10 3. ábra vázlatosan egy folyadéknak magas hőmérsékleten való kezelésére szolgáló berendezést mutat, amelynél a találmány alkalmazásával lehetőleg nagymennyiségű hőt nyerünk vissza. A 15 4. és 5. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alak részleteit mutatja. Az úgynevezett flashingrendszereknél a tekintetbe jövő hőmérsékletközt a legtöbb esetben több szakaszra osztják, mindegyik 20 szakasz pedig egy-egy kamarával rendelkezik, amelyben a bűtendő folyadékból gőzt képeznek és ezen kamarát összekötik egy másik kamarával, amelyben a gőzt lecsapa'tják, miáltal a másik folyadék hevítte-25 tik. A két folyadék a kamarák ezen két soroziatán halad át, úgyhogy az egyik sorozat hűttetik, a, másik pedig lievíttetik. A nyomás a kamarákban, mely nyomástól függ azon hőmérséklet, amelyben a hőki-30 cserélődés megy végbe, szabályozható a kiillevegővel összeköttetésben levő szárnyaik, víztömítésiekkel való összeköttetések és egyéb szervek segélyével. Hogy a készülék jó hatásfokkal dolgozzék, naigy-35 számú szakaszt kell alkalmazni, úgyhogy az üzeimibentartás kényelmessége és egyszerűség kedvéért egy tartányba több kamara iktatandó be. Ha, nagy nyomáskülönbségnek megfelelő hőmérsékleteken kell 40 dolgozni, a különböző nyomások nagyszámú magas folyadékoszlop és (vagy) szivattyii segélyével tartandók fenn. Ha jóval alacsonyabb hőmérsékleteken dolgozunk, mint a folyadékok forrpontja 45 atmoszferikus nyomáson, a tartányokban nagyfokú vákuumot kell fenntartani. Ha azonban a találmány szerinti eljárás érteiméiben dolgozunk, a két folyadékkal egymás után érintkezésbe hozunlkegj 50 gázt, mely által a melegebb folyadékból származó gőzt elnyeletjük és átszállítjuk a hidegebb folyadékhoz, aihol a gőz le fog csajpódni, miáltal az a hidegebb folyadékot hevíti. A keveréket ezután vissziave-55 zetjiük a melegebb folyadékhoz, ahol a folyadék egy további mennyisége gőzölög el. A gáz gyakorlatilag a teljes körfolyamimn telítve mariad gőzzel, úgyhogy mindegyik hőmérséklet a gáz és gőz bizonyos keverési arányának felel meg. 60 Hogy a találmány szerinti rendszerben jó hatásfokot érjünk el, a keverék a folyadékokhoz képest ellenáraimlásibain kering. A folyadékok lefelé áramolnak két vagy több tornyon vagy szakaszon át és 65 ezek esetleg egy közös tartányban egyesíthet ők. Mindegyik szakasz számos függélyes lemezzel vagy a folyadékrészecskóket feltáró más felületi szervvel van ellátva, úgyhogy a folyadékok szétteríttet- 70 nek és a lemezek felületén vékony réteg vagy hártya alakjában folynak le, miáltal a folyadékok között felszálló gőzökkel való kölcsönhatás létesítésére nagy felületet tárnak fel. 75 Különböző hőmérsékleteken a gáz különböző gőZimiemnyiiséigeket szállít, amint ezt már jeleztük, úgyhogy magasabb hőmérsékleten ugyanazon hőmennyiség szállítására kevesebb gázra van szükség, 80 mint alacsonyabb 'hőmérsékleten. Ehhez képest összekötőivezietékeket létesítünk oly módon, hogy a gáz tartalmú keverék egy része, imiutáin a melegebb folyadékból származó gőzt elnyelte a teljes hőmlér- 85 sókleti köz, csakis egy hányadának megfelelő mennyiségben, az összekötő vezetékek valamelyikén közvetlenül áthalad a hidegebb szakasz eigy alkalmas helyére, mely helyen a keverék kb. azonos hőmér- 90 séklettel rendelkezik, miiközbein a gáztartalmú keverék maraidékrésze a melegebb folyadékkal szemben tovább halad felfelé, ennek folytán tcíbib gőzt nyel el és egy továbibi hányaddal heivíttetiik fel, mire 95 a gőzzel telített keverék egy további része halad át közvetlenül a hidegebb szakaszhoz stib. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas, az 1. ábrán vázlatosan 100 feltüntetett berendezés két függőleges kamaráiból vagy toronyiból áll, melyeket (a) és (b)nviel jelöltünk; ezen kamarák vagy tornyok egymás mellett vannak el rendezve és egyébkén t: jól ismert módon élii- 105 kön álló és egymás között hézag meghagyásává;! elrendezett harántlemezökjkel vannak ellátva. Az (a) tornyot meleg" toronynak, a (b) tornyot pedig „hideg" toronynak nevez- 110 betj ük. A hideg (b) torony felső részéből a (bl) szívócső vezet a (c) ventillátor beömlő csövéhez, mely a gáztartalmú közeget a (ib) toronyból kiszívja és a meleg (a) torony fenekéhez szállítja. Az (al) cső a 115 gáztartalmú közeget a meleg (a) torony