92601. lajstromszámú szabadalom • Kompenzált válakozó áramú gép
A találmány egy foganatosítási példája az 1. ábrán van bemutatva, melyen egy nyitott tekercseléssel bíró kétpólusú gép vázlata van feltüntetve. A tekercs itt 5 gyűratekercsenként van berajzolva, azonban mint már említettük, természetesen egyszerűen dobtekercsként is lehet kiképezve, ami által azután, mint említettük, a rendelkezésre álló elektromotoros erő to-10 vábbi változtatása lehetséges a tekercselési lépés megrövidítésével. A rajzon (a) jelöli1 a kollektortekercset, (O) ennek összeláncolási pontját és (c) a gép nyitott sekundér tekercsét, melyhez egyrészt a há-15 rom, egymáshoz képest 120°-kal elhelyezett, a kollektoron csúszó (1)1, b2, b3) kefe és másrészt az (e) indító van kapcsolva. Ha a fegyverzetet jobban ki akarjuk használni, akkor két lehetőség kínálkozik 20 erre, amennyiben ugyanis vagy szélesebb keféket választunk, melyek több kollektorlamellát fednek, amiből az a további előny származik, hogy a kefék nagyságára és szélességére való tekintettel, a kollektor 25 hossza és ezzel a gép egész építési hosszúsága kisebbre választható, vagy pedig e keféknek számát a kollektoron növeljük, amint azt a 2. ábra mutatja. A nyitott tekercsnek a lamellafeszült-30 ség csökkentésére való használhatósága (a fellépő kollektor feszültségétől eltekintve), olyan feltételhez van kötve, mely a szárfeszültségnek a lamellafeszültséghez való viszonyából adódik. Magyarázat-35 képen megjegyezzük, hogy „szárfeszültség" alatt azon feszültséget értjük, mely egy, a rajz 1. ábráján pl. az (a)-val vagy a (b)-vel jelölt tekercsszárban keletkezik és mely tehát egy, az (l)-gyel vagy (2)-vel 40 jelölt kollektorlamella és az (0) közös öszszeláncolási pont között áll fenn. „Lamellafeszültség" alatt pedig két kollektorlamella között levő feszültség értendő, melynek nagysága a hozzátartozó szár-45 feszültségek eredője. Ha a (bl) kefe által fedett (1. ábra) kollektorhunellákat (l)-gyel és (2)-vel jelöljük, és az (1) lamellához az (a) tekercsszár, a (2) lamellához pedig a (b) tekercsszár van kapcsolva, akkor az 50 (1) és (2) lamellák között uralkodó feszültséget „lamellafeszültség"-nek nevezzük, mely az (a) és (bh tekercsszárakban levő, „szárfeszültség"-nek nevezett feszültségekből tevődik össze. Ha (E) jelenti az eredő 55 kapocsfeszültséget, 9 a rendszernek változatlan fázisszögét, (s) a feszültséget a fázistekercsen, vagyis a szárfeszültséget, altkor nyitva összeláncolt kapcsolásnál fennáll ez az egyenlet: E = 2e. sin. -4-. Minthogy esetünkben (e) a szárfeszült- 60 ségnelc és (E) a lamellafesziiltségnek felel meg, látjuk, hogy a lamellafeszültség csökkenését csak akkor érjük el, ha több mint hat tekercsszárral bíró, nyitott tekercset használunk, mert hatfázisú kivi- 65 telnél a lamellafeszültség még mindig csak egyenlő lenne a szárfeszültséggel. E megfontolásból kifolyólag, nevezetesen, hogy a tekercsszárak számát, a lamellafeszültség csökkentése céljából, lehetőleg 70 nagyra kell választani, a találmányi gondolat értelmében, a nyitott tekercsnek olyan kivitele adódik, mely legtalálóbban „nyitott kalitkának" (Offener Kafig) lenne nevezhető. Amint azt pl. a 3. 75 ábrán látható kivitel mutatja, a tekercset mindegyik szár számára egy-egy (S) rúddal képezzük ki, mely egyrészt a (K) kollektor egy (L) lamellájához és másrészt egy, valamennyi (S) rúddal közös 80 (0) rövidrezáró gyűrűhöz van kapcsolva. Egy ilyen kiképzésű lioronykeresztmetszetet mutat pl. a 4. ábra. Itt ismét (S) jelöli a kollektortekercs rúdját, míg a többi két, a horonyban elhelyezett vezető 85 a gép primer tekercséhez tartozik. Az (S) rúd emellett nem a horony fenekén, hanem a horony legfelsőbb részében foglal helyet. Hogy amennyire csak lehet, fönt lehessen a rudat elhelyezni, célszerűen 90 úgy van az kiképezve, hogy mellékesen egy horonyzáró ék szerepét is átveszi. A rúdnak ezen, a horouy legfelsőbb részében való elhelyezése által a kommutáláshoz fontos kollektorfeszültség a mini- 95 mumra csökken a kollektortekercs úgy is lehet kiképezve, hogy a kollektor lamelláinak száma kétszer vagy többször anynyi, mint a rotor hornyainak száma. Egy ilyen fajtájú kivitel van feltüntetve az 100 5. ábrán. A kollektortekercs vezetői félig a hornyok legfelsőbb részében és félig a fogak legfelsőbb részében vannak elhelyezve. Az (S )rudak szaporításával, mint említettük, a gép szikrázásmentesen való 105 járásáhez fontos, két kollektorlamella közt levő feszültség csökken. Szimmetriahiányok esetén, melyek bizonyos különböző szár- és kefeszám használatakor adódnak elő, a tekercs ismert módon, ki- 110 egyenlítő összeköttetésekkel látható el. A kollektortekercs rendkívül egyszerű kivitele szavatol a kitűnő üzembiztonságért. Lehetőségét adja annak, hogy a lamellafeszültséget igen nagy mértékben 115