92598. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső
Megjelent 193Q . évi április li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92598. SZÁM. — VIId/1. OSZTÁLY. Kisütőcső. Siemens-Schuckert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt, és Dr. Szilárd Leó Berlin-Dahlem. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 3-ika. A találmány egy kisütőcsőre vonatkozik, amely hasonló célokra szolgál, mint az ismert izzókatódás kisiütőcsövek. Ez utóbbiaknál az áramot az elektrónok vezetik, 5 amelyek a magas hőfok következtében az izzószálból lépnek ki. Ily csövekben egyrészt igein nehéz nagy aiiódaáramerősségeket elérni, másrészt az izzószál rövid élettartamú. A szál fűtéséhez szükséges fűtő-10 energia pedig a cső hatásfokát csökkenti. Sokkal gazdaiságosabb módon tarthatunk fenn erős áramot vezető gázközzel bíró csövekben, különösein azonban oly csövekben, amelyek fónyíwel dolgoznak. Ez eset-15 ben azonban az ismert szerkezetű csöveknél a fényív fenntartásához szükséges nagy, nyomás az anódaárajm oly eszközökkel való szabályozását, minit aminőket a nagy vákuummái dolgozó csöveknél alkalma-20 zunk, lehetetlenné teszi. A találmány értelmében a csöveit akként képezizük ki, hogy a katódatérben nagyobb nyomás uralkodik, minit az anódatérbein, amelyet a katódat érhez viszonylagosam 25 úgy rendezünk el, hogy benne elég jó vákuumot tarthassunk fel. Ezen elrendezés mellett a csövön át bocsátható áraim nagyságát a katódát környező gázszakasz vezetőképessége szabja meg, amely tekinté-30 lyes nagyságot érhet el akkor, ha a katód körüli kisülések fényív jellegével bírnak, másrészt pedig a vezérlést a cső vakuumterében az isimért módon végezhetjük. A találmány szerinti cső tehát a magas va-35 kuumimal dolgozó csövek előnyeivel bír. Azáltal, hogy az anóda vagy anódák a vakuumtérben vannak elrendezve, az. anódáramkör — úgy mint a magas vákuummái dologzó csöveknél — nagy feszültség esetén sem po'larizálódhatik át. 40 Az 1. ábra oly példakénti kiviteli alakot mutat, amelynél az (1) katód terében uralkadó nyomás és a (2) rácsot is magában foglaló anódtér nyomása közötti különbséget azáltal tartjuk fenn, hogy a (3) és 45 (4) terek egymással szűk (5) csövön át közlekednek, amelyen át a (6) csövön a (3) térbe bevezetett gáz a (4) térbe áramlik, ahonnét a nyíl irányában kiszivattyúzzuk, így a (7) térben, ahol a rács és a (8) anóda 50 vannak elrendezve, vákuum uralkodik. A 2. ábrában feltüntetett példakénti kiviteli alaknál a higanyt a (10) térben elgőzöljük és a higanygőzöket a hűtött (9) térbe vezetjük, ahol a hűtés következ- 55 tében kondenzálódnak. Az (1) katódát vagy. a (10) térben, vagy (l')-vel jelölt helyen rendezhetjük el. Azonban maga a (12) higanytömeg is képezheti a katódát. A (2) rács és a (8) anóda a (13) vakuumtérben 60 foglalnak helyet. A 3. ábra oly példakénti kiviteli alakot mutat, amelynél a nyomáskülönbséget hasonló módon tartjuk fenn, mint az ismert higanygőzsugár- és diffusiós szivattyúknál, 65 amennyiben a (14) térben levő higanyt elpárologtatjuk ós a higanygőzöket a (15) térben kondenzáljuk. A vákuumot a (16) térben létesítjük, ahol a (2) rács és a (8) anód vannak elrendezve. A katódát vagy 70 a (14) térben (l)-nél, vagy a (15) térbein (l')-nól helyezzük el. Ennél a kivitelnél szintén maga a (14) térben levő higanytömeg is képezheti a katódát. A 4. ábrában példaként feltüntetett cső- 75 ben a fényív a (17) és (18) higanyelektró-
