92564. lajstromszámú szabadalom • Hangtölcsér

— 5 — 2 T! ő 14. mimellett <J és JJ. bármely értékei számára CE és Cx értékei a 7. és 8. egyenletből ki­számíthatók. A 12. és 14. egyenlet felhasz-5 nálásával az 1. ábrában feltüntetett gör­bék határozhatók meg. Ezen görbékből kitűnik, hogy a lehetséges legkisebb vesz­teség akkor következik be, ha a szájnyílás átmérőjének a határfrekvenciához való 10 viszonya egyharmad. Az egynegyednek megfelelő viszony olyan veszteséget ad, amely csak kissé haladja meg a lehetsé­ges legkisebb veszteséget és gyakran kívá­natos ezen kisebb viszony választása, kü-15 lönösen beszélőgépek és máseffélék szá­mára való h ang 1 öles éreknél. amikor a tér­szükséglet bizonyos mértékben korlátozva van. Ezen határértéken kívül fekvő viszo­nyok olyan veszteségeket adnak, amelyek 20 lényegesem nagyobbak és amelyek a frek­venciával nagyobb mértékben változnak, ily módon nem csak nagy mértékben csökkentik a hatásfokot, hanem kedvezőt­lenül befolyásolják az átvitel minőségét 25 is. A veszteség csupán a határfrekvencia közvetlen szomszédságában van ezen gör­békben megadva. Amint a frekvencia nö­vekedik, a veszteségkülönbözet ő külön­böző értékei számára csökken mindaddig, 80 amíg végtelen frekvenciánál a veszteség <5 értékétől független. A méretezés egyszerűsítése végett a 2. ábrában feltüntetett görbéket szerkesz­tettük meg. Ezek a görbék az 35 L D; érték viszonyát D1 fc értékhez, mutatják és ennélfogva a találmány tárgyát tevő hangtölcsér méretezésénél nagy segítséget nyújtanak. Az említett görbék egyszerű-40 ség kedvéért egy ábrában vannak feltün­tetve, de különböző léptékekben vannak megrajzolva. A görbék egy-egy sorozata mellé az A—b, B—a, A—c, B—b és A—d betűjelzések vannak írva, amelyek azt a 45 léptéket adják meg, amelyben az illető görbesorozat görbéi az ordinátákhoz ké­pest fel vannak víve. Ha „a" a feltüntetett lépték, akkor b = 10a; c = 100a. és d = 1000a. Hasonlóképen az abszcisszákra vonatkozó-50 lag B = 10 A. Az abszcissza léptéke hü­velykegységekben van feltüntetve, azon­ban 2.54-gyel való szorzás útján cm-egy­ségekké alakítható át anélkül, hogy a gör­bék általános viszonyai megváltoznának. 55 A szóbanforgó görbék következő módon határozhatók meg. A hangtölcsér alakja számára való egyenlet, amelyet az előzők­ben megadtunk A = A„ s a x továbbá 60 í a B iS fc = — 15. 4tt Ezenkívül A. - ^ A D22 = Ahol DJL és D2 a hangtölcsér kezdeti és 65 végső átmérője. Az 1., 16. és 17. egyen­letből a 14. egyenlet révén. = T fc aL = log t ~ = 2 log s _ V D V = 2loge^ = 2 log s ^ 7Q Dx fc L aV V'' . V . . = 2 log S yr 18. 4 - 4 x Dl te ahol L a hangtölcsér tengelyirányú hossza. A 15. és 18. egyenletből L V . V<5 = D1 fc A 19. egyenlet segélyével a 2. ábrában 75 az -=- mennyiség a Dx fc mennyiség -L>i függvényében a d paraméter négy kü­lönböző értéke számára van felvíve. A méretezés egyszerűsítése végett a rajzban Dx a Djfc változóban hüvelykekben 80 van megadva. Ezen értékeknek 2.54-gyel való szorzata az értékeket cm-ben adja. A görbékkel kapcsolatban való haszná­latra további egyenletek a következőkép vezethetők le: 85 ő meghatározása által természetesen D - V ó _ fc Tegyük fel, hogy V = 1125 láb = 34920 cm másodpercenként, akkor ezen egyenlet­ből cm-egységekben gQ D,^3 1 !2 0 - 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom