92489. lajstromszámú szabadalom • Kisülési cső ívkisüléssel

Megjelent 19.30. évi májns hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JEHfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92489. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Kisülési cső ívkisüléssel. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken Eindhoven. II. pótszabadalom a 90369. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1922. évi május hó 24-ike. Hollandiai elsőbbsége 1921. évi november hó 5-ike. A 90369. sz. szabadalomban olyan elektromos kisülési cső van ismertetve, mely közömbös gáztöltéssel bír és nehezen olvadó helytálló két elektródája között a be-5 kapcsoláskor először izzó kisülés jön létre, mely azután az ívkisülést indítja meg. Nyilvánvaló, hogy a lámpa működésére előnyös, ha aiz izzó kisülés megindulását lehetőleg elősegítjük. 10 A törzsszabadalom első pótszabadalmában e célból egyik vagy mindkét főelektróda közelében egy vagy több járulékos elektródát rendezünk el. Kitűnt már most, hogy az izzó kisülés 15 megindulása nemcsak az elektródáknak és a gáztöltésnek üzemviszonyaitól, hanem a katóda hőmérsékétől függ és hogy az izzó kisülést nagy biztonsággal indíthatjuk meg, ha az izzó kisülést létesítő elektró-20 dák egyikét vagy mindkettejét alkalmas módon felhevítjük. Fűtőszervek alkalmazásakor az izzó kisülés már alacsonyabb feszültségnél indul meg. Ezen javítás egyaránt alkalmazható a 25 törzsszabadalom tárgyánál, melynél az íves kisülést megindító izzó kisülés a főelektródák között idéztetik elő, mint az első pótszabadalom tárgyánál, melynél az izzó kisülés egy fő- és egy segédelektróda 30 között létesíttetik. Már ajánlották (3170. sz. németalföldi szabadalom) a fő vagy járulékos elektródáknak különleges szervekkel való fűtését olyan zárt ívkisüléssel működő csövekben, 35 melyekben az ívkisülés nem izzó kisüléssel indíttatott meg. Az ilyen csövekben azonban az elektródákat izzásig kellett felhevíteni, hogy a segédívkisülés meginduljon: az illető elektróda ilyenkor katóda gyanánt működött. A mi törzsszabadalmunk- 40 ban és pótszabadalmainkban, védett lámpák ellenben az elektródáknak csak olyan alacsony hőfokra való felhevülését igénylik, amelynél még nem lép fel számottevő elektrónkisülés. A találmány tehát nem 45 terjed ki járulékos elektródákkal bíró és íves kisüléssel működő olyan csövekre, melyekben járulékos ívkisülés létesíttetik. A fentemlített 3170 németalföldi szabadalom tárgyánál az ívkisülés megindítása 50 után különleges szerkezet révén kellett a futószerkezetet kikapcsolni az elektróda megolvadásának és energiaveszteségeknek elkerülése céljából; ennek folytán, ha az ívkisülés bármily okból is, akár rövid 55 időre megszakadt, a csövet újból üzembe kellett helyezni. Erre az olyan csövekben, melyekben az ívkisülést izzó kisülés indítja meg, nincs szükség. 60 A fűtésre fogyasztott energia oly csekély, hogy a fűtőszerkezet a lámpa üzeme közben is működésben maradhat. Ha az ív meg is szakad, a megszakadás okának megszűntével az ívkisülés újból magától 65 megindul anélkül, hogy erre különleges szerkezetet kellene alkalmazni. A fűtőszerkezet sokféle módon képezhető ki s a csövön kívül, vagy azon belül rendezhető el. 70 Ha a találmány értelmében fűtőszerkezet gyanánt a fűlendő egy vagy több elektródától kis távolságban elrendezett ellenállás-huzalt használunk, az ellenálláshuzal vagy tápvezetékei akkora ellenállás- 75 sal bírhatnak, hogy az elektródának az ívkisülés megindulása utáni alacsony feszültsége mellett a fűtőhuzalon csak