92436. lajstromszámú szabadalom • Kulcsszerkezettel szabályozható kasza és kaszanyél

A találmány szerinti (u) kaszának (u') nyaka az eddigi kaszanyakaktól eltérően nem csapos, hanem abban az (o) átmenő anyás csavar számárra megfelelő furat 5 van (2—4. ábráik). A kaszát, illetve ka­szanyakat a (b) kaszanyélhez a (v) szo­rítónyak segélyével rögzítjük, mely a ka­szanyólnek megfelelő keresztmetszettel bír, jelen poklánál tehát téglalapalakú. E 10 szorító-nyak felső és alsó részében egy­mással átellenesen egy-egy (x, y) szorító­csavar van elrendezve, míg a szorítónyak (v') nyúlványába a (z) szabályozó csavar van becsavarva. Az (u') kaszanyak és a 15 szorítónyak közé még a (3) támasztókar van beillesztve, melynek (4) vége a kasza alá nyúlik ós azt megtámasztja. A 2. áb­rán pontozottan feltüntetett módon e (3, 4) kar oly (3', 4') karral helyettesíthető, 20 mely a (v) szorítónyak (6) nyúlványához van csavarkötéssel oldhatóan erősítve. Az 5—7. ábra szerinti kiviteli alak ab ban tér el az előbbi kiviteli alaktól, hogy ennél a kaszanyakat rögzítő kengyel nem 25 veszi körül a kaszanyelet, lianem e Íven gyeinek egy kupakszerű (9) toldata van, mely a (b) kaszanyél végére ráerősíthető, illetve ráhúzható. Előnye e megoldásnak, hogy bármily keresztmetszetű kaszanyélre 30 könnyen alkalmazható, míg az előbbi kivi­teli alak főképen négyszögletes kaszanye­lekre alkalmas. A (v) szorítónyak e meg­oldásnál tehát megfelelően laposabb, egyébként azonos kivitelű, mint a 2—4. 35 ábrákon láttuk. A (9) kupak be van ha­sítva. a (9') helyen, hogy rugalmas legyen és a kaszanyélen az átmenő (o) csavarral rögzíttetik, mely egyszersmind az (u') ka­szanyaknak megerősítésére is szolgál. A 40 (v) szorítónyaknak a (9) kupakkal ellen­tétes oldalán is van egy meghosszabbítása, mely (7') szemben végződik, mely a zsi­nórtartó (7) horog felvételére szolgál. Nagyobb merevséget a (10) borda köl 45 csönöz. Mindkét kiviteli alakot következőképen használjuk. Mindenek előtt az (o) átmenő csavar segélyével a kaszanyakat hozzá erősítjük a (b) nyélhez, illetve (9) kupak-50 hoz, de a csavart nem húzzuk erősen meg, úgyhogy a kasza, a nyélhez képest még beállítható. Azután a (z) szabályozó csa­var segélyével a kaszát a nyélhez képest a kívánt szögre beállítjuk, azután az (y) 55 csavarral a kaszát alulról felfélé szorít juk, végül pedig e helyzetében (x) csavar meghúzása által biztosítjuk, legvégül pe­dig az átmenő (o) csavarkötést is feszesre meghúzzuk. Mindezek után a (3', 4') tá­masztókart a kaszának szorítjuk és e hely- í zetében rögzítjük, mely kar nagyobb erő­kifejtésnél a kaszának hátrány ekkenéséf megakadályozza. A 8—10. ábrák a nagyfogantyútartónak egyik kiviteli alakját mutatják. A (11) fo- C gantyú végét a felhasított (12) hüvely fogja közre, mely felhasított voltánál fogva rugalmas és ily kép az átmenő (o) csavar segélyével a nagyfogantyúra ru­galmasan ráfeszíthető. r * A (12) hüvely a 9. ábra szerinti megol­dásnál az (s) szorítólapnak toldatát al­kotja, mely szorítólap (t) szorítókengyel és annak szárvégein ülő (h) csavaranyák segélyével rögzíthető oldhatóan és eltol- i hatóan a (b) kaszanyélre. A megoldási mód főkép négyszög­keresztmetszetű kaszanyelekre alkalmas. Evvel szemben a 11—14. ábra szerinti megoldások főkép kői-keresztmetszetű í vagy hatszögfcerésztmetszetű kaszanye 1 ék számára alkalmasak. A 11. ábránál a (11) íogantyútartóhüvelyhez egy, a kaszanye­let körülfogó (f) körgyűrű csatlakozik és a kaszanyélen való rögzítés a (12) hüvely í fenékrészéből a (b) kaszanyélbe eresztett és csiiesban végződő (j) csavar segélyével történik. A (12) ábra csakis abban tér el a 11. ábrától, hogy a (12) hüvelyt az (f) gyű­rűvel tömör (e) nyak köti össze. A 13. < ábra abban tér el a 12. ábrától, hogy a íj) rögzítőcsavar nem (e) összkötőnyakon át, tehát- láthatatlanul van a kaszanyélbe beeresztve, hanem az (f) gyűrű falán át van egy vagy két csúcsban végződő (j) < csavar a nyélbe eresztve. A 14. ábra sze­rinti megoldásnál az (f) gyűrű fel van ha­sítva és nemkülönben a (12) hüvely is két részből áll, mimellett a (12) hüvelyeket a gyűrű felhasított végeivel a (g) nyak- : részek kötik össze, amelyek a (h) csavar­ral összeszoríthatok, amely művelettel történik az (f) gyűrűnek a kasza nyelén való rögzítése is. Utóbbi megoldás a ka­szanyél kis egyenlőtlenségeihez is könv­nyen alkalmazkodik és a (h) csavarkötés oldása után a nagyfogantyú a kaszanyéi mentén könnyen elállítható. A (j) csavar kicsavarása után a 13. ábra szerinti meg­oldás is lehetővé teszi a nagyfogantyú el­állítását, míg a 11., 12. ábrák szerinti meg­oldások erre kevésbbé alkalmasak. Az (f) körgyűrűket természetesen hatszögletes, vagy egyéb alakú alakzatok is helyette­síthetik a mindenkori kaszanyélnek meg­felelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom