92427. lajstromszámú szabadalom • Áramló közeggel működő hajtómű

dezve; a (7, 7 ) lapátrészek keresztülnyúl­nak a (2) primárkerék külső oldalfalának megfelelő kimetszésein. Ha a (7, 7') ré­szeket a kerékcsatornából teljesen kiliúz-5 tuk, a primárkerék csak a szilárd (6) lapátokkal fog működni. Minthogy e la­pátok átmérője aránylag kicsiny, a folya­dék keringési sebessége s ennek megfele­lően a (4) sekundárkerék forgássebessége 10 megfelelően csökkenni fog. Mennél inkább akarjuk a sekundartengely forgásszámát fokozni, annál jobban kell növelni a pri­mérkerék lapátjainak hosszát a mozgé­kony lapátrészek befolyása révén. 15 A (7, 7 ) lapátrészeket hordó (8, 8') tár­csák beállítása mechanikusan vagy az 1. ábra módjára hidraulikusan történhet. Ez utóbbi esetben a tárcsák oly alakúak, hogy a (2) kerék és a (8) tárcsa, továbbá 20 a (8) ós a (8") tárcsák, valamint a (8') tár­csa és a külső (9) tok között zárt (10, 11, 12) kamrák létesüljenek, melyek a tok agyában kiképezett (13) csatornák és a (14) vezetékek révén különböző nyomások 25 alá helyezhetők a tárcsák eltolása céljá­ból. A szükségelt folyadéknyomást pl. maga a folyadékkal teljesen megtöltött készülék szolgáltathatja a különböző nyo­mású helyeiről kiágazó (15, 16) vezetékek 30 révén. A vezérlésre a (17) szelepek szol­gálnak, melyek révén a (10, 11, 12) tereket váltakozva a (15) vagy (16) vezetékek se­gélyével a nyomó vagy a szívóoldallal hozhatjuk kapcsolatba. 35 Az 1. ábrában feltételeztük, hogy a (11) középső tér a nyomóoldallal, a (10, 12) terek pedig a szívóoldallal közlekednek, úgyhogy a külső (7') lapátrészkoszorú ki van húzva. A lapátok beállítása üzem 40 közben történhet, akár mechanikusan, akár hidraulikusan. A 3. ábrabeli kiviteli példánál a fel nem tüntetett erőforrással közvetve vagy köz vetleniil kapcsolt (21) hajtó (primár) ten-45 gely a (22) (primár) lapátkereket hordja. A hajtott (sekundar) (23) tengelyre a sekundár (24) lapátkerék van szerelve. A (24) lapátkereket egy vagy több, az ábra szerint két koncentrikus (25, 26) lapát-50 gyűrű veszi körül, melyek a sekundar­tengelyen vagy az ábra értelmében a (24) kerék agyán vaunak ágyazva s melyek­nek lapátjai úgy vannak beállítva, hogy a gyűrűk, melyek a sekundartengely indí-55 tásakor és alacsony sebességeinél szilár­dan vannak a sekundartengelyhez kap­csolva s ennek folytán azt működtető ha­tást gyakorolnak reá, e tengely növekedő sebességeinél a tengelytől önműködően oldódnak, úgyhogy előbb a külső (26) 60 gyűrű, majd a sebesség további növeke­dése után a belső (25) gyűrű is felszaba­dul, úgyhogy ezután a (25) és (26) gyűrűk lapáthelyzeteiknek megfelelő sebességgel szabadon keringhetnek anélkül, hogy va- 65 larnely hasznos munkát teljesítenének. A sekundárkerék tehát két (25, 26) gyűrű­jével együttesen nagy forgatónyomatékul lassú járású turbinakereket- csak a (25) belső gyűrűvel együttesen kisebb forgató- 70 nyomatékú, gyorsabban járó turbinakere­ket, egymagában pedig a legnagyobb se­bességeknek legjobban megfelelő forgató­nyomatékú gyorsjárású turbinakereket képez. 75 A 6. ábra e példa forgatónyomatékai­nak és teljesítménveinek görbéit tünteti fel. Ezen ábrán a szakgatott vonalak egy ismert szerkezetű transzformátor meg- 80 felelő görbéit jelzik azonos sebességek és legnagyobb teljesítmény mellett. A 4. ábrabeli turbinakerék a 3. ábrabeli transzformátorhoz hasonló kiképzésű s bővebb magyarázatra nem szorul. 85 A (25, 26) részeknek a sekundártengely­lyel vagy sekundárkerékkel való kapcso­lása vagy oldása kézzel vagy önműködően eszközölhető. Az önműködő kapcsolás egy egyszerű módja az 5. ábrán van feltün- 9C tetve s a (27) kilincsből áll, mely a meg­felelő (25, 26) gyűrű és a (24) kerék között egyirányúan hat. A kilincs pl. az illető gyűrűn van ágyazva s a sekundárkerék egy ékelt (28) kilincskerekébe fog. A ki- 9E lincs kézzel, vagy centrifugális vagy nyo­más-szabályozó vagy egyéb szerv révén működtethető. Míg az eddig ismert hidraulikus készü­lékeknél, pl. a Föttinger-transzformátor- K nál a hajtott tengely lefékezésekor fellépő forgatónyomaték legfeljebb 1.6—1.8-szor akkora, mint a legcélszerűbb sebesség mellett ható nyomaték, mi mellett a ha­tásfok a legcélszerűbb (normális) forgás- 1( számnál éri el maximális értékét és e for­gásszám előtt és mögött, ha a hatásfokot a forgásszám függvénye gyanánt visszük fel, gyorsan süllyed parabolikusan zérusig, a találmány szerinti készüléknél a for- lí gatónyomaték a hajtott tengely lefékezé­sekor tetemesen fokozható, még pedig ön­működően olyan értékekig, melyek a nor­mális nyomaték többszörösét teszik ki. E mellett a hatásfok nagyobb sebesség- 1: határok között aránylag állandóan tart-

Next

/
Oldalképek
Tartalom