92419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszinű mozgófényképek előállítására

gyakorlatban egy erősen hígított vaskékfürdőt veszünk és addig színezzük, míg az ezüsttartalmú helyek kékesfekete színezetet nyernek; a festésnek túlzása azonban 5 árt a vörös színeknek. Ha lilmet pl. F. jelű piniatip-sárgával festjük meg, akkor a festék legerősebben a pozitívnak átlátszó helyeire rakódik, azonban kevósbbé erősen a fedett részeket 10 is befesti, úgyhogy ezek ilyenformán kékeszöldnek látszanak, míg az átlátszó helyek sárgáik maradinak. Ha a vetítésnél a fénysugarak útjába egy forgó színkorongot helyezünk, mely a 15 részképeknek váltakozva ibolya és zöldeskék színt kölcsönöz, az ibolya a sárgával mély vörössé keveredik, míg a pozitív képnek kékeszöld részei az ibolyával ibolyát vagy kékeslilát adnak, aszerint hogy •20 milyen fedésük volt. Ugyanígy keveredik a zöldeskék a sárgával sárgászölddé, míg a többi kevésbbé fedett helyek kékeszöldek maradnak A színkorong ibolyaszínű része a vörös 25 részíképre és a kők a zöld részképre hat. II. Nem feltétlenül szükséges, hogy a pozitív kép az ezüsttartalmú helyeken kékre festődjék és más oldatokkal való oly keményítős is elegendő, amelyek a 30 pozitív ezüsttartalmú helyeire való behatásuk után a festékoldatok felvételét meggátolják és azután a fedési viszonyoknak megfelelően gyengébben vagy erősebben színeződnek. Ez esetben is szintén az át-35 látszó helyek vannak a legerősebben sárgára festve. Aszerint, amint az egyik vagy másik módszert választjuk, egyszersmind a színkorong színezéseit is változtathatjuk. 40 Ha erős vöröset és zöldet használnánk, úgy először is a pozitívképek világosabb részein teljesen felesleges volna a sárga megfestés, de sohasem is lehetne ibolya és kék színárnyalatokat előidézni. 45 Ha viszont az I. példánál a vörös részképeknek vöröslila és a második részképnek zöldeskék korongot választunk, úgy a vörös részképen a pozitívnak könynyű kék színezése a vöröslilával együtt 50 ibolyaszínűen, míg az átlátszó részek tiszta vörösként látszanak. A II. példa esetién a vöröslila helyett erősebb ibolya színezés jön kérdésbe, inert itt hiányzik a pozitívnak kék színezése. 55 Mindenesetre azonban erősen vörös szín ne forduljon elő a színkorongban, hanem abban inkább csak kék alkotórészek szerepeljenek. Az eljárás azonban színkorong alkalmazása nélkül is kivihető, ha ismert módon 6 magukat a filmen levő képeket festjük meg az alapszínekre. Itt természetesen a legelső sárgára való festés felesleges, mert akkor kétszer kellene a filmet megfesteni, először sárgára, azután pl. a vö- g röslila részképet ibolyára vagy vöröslilára. A módszert rövidíteni lehet, ha következőleg járunk el: Az előhívott és fixált kész pozitívfilmet 7 az I. példa szerint az ezüsttartalmú helyeken kékre festjük. Ezután mindenekelőtt az összes vöröslila részképeket oly festékoldattal festjük meg, amely erősebb színezésnél vöröset ad, gyengébb színezésnél 7; pedig inkább ibolyára hajló árnyalatot mutat. Ha már most ezt a festéket az, ezüsttartalmú helyek részben nem vették fel, úgy ezeken a helyeken substraktív színkeverő- S( dés alapján ibolya és vöröseslila színárnyalatok keletkeznek. Erősen vörösre csupán az átlátszó helyek festődnek, ezek azután a hasonló módon megfestett zöldeskék részképekkel együtt additív színkeve- 8i réket adnak. A találmánynak további változata abban áll, hogy pl. a pozitív filmet bichroínatizáljuk és az abszolút fehér helyeket fényhatás által keményítjük meg. Ezáltal 9C elérjük azt, hogy a világos részek az utólagos festéstől mentesek maradnak, vagy legalább is részben gyengébbre festődnek; vagy pedig az egyes részképeket váltakozva festjük be az őket megillető alap- 95 színekkel és a színt csávázással kötjük az ezüsthöz, amikor is egyidejűleg a festett helyeken a zselatin is megkeményedik. A világos részek is egészen vagy részben mentesek a festőanyagtól, a képek tün- 10 döklése szerint. Ha a második festésre oly festéket használunk, mely a már megfestett és csávázott helyeket nem fogja meg, úgy az átlátszó helyeket a kép fedési viszonyainak 10 megfelelően festhetjük meg külön színekre, pl. a höehsti festékgyárból szerzett F. jelű piniatipsárgával. Ez a festőanyag a csávázott és keményített helyeket nem képes megfogni. 11 Szabadalmi igények: 1. Eljárás többbszínű kinematograíikus fényképek előállítására, azáltal jellemezve, hogy a mozgófényképek egyes