92404. lajstromszámú szabadalom • Gázosító folyékony tüzelőanyagokhoz
Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92404. SZÁM. — Vd/52. OSZTÁLY, Gázosító folyékony tüzelőanyagokhoz. líj, Krepuska Lajos gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi február hó 8 ika. A találmány motorokhoz való gázosítókra vonatkozik. Az eddig ismeretes gázosítók túlnyomórészt fúvókás rendszerűek, ahol az elpárologtatandó folyadékot 5 a henger fonalvékonyságú sugár gyanánt szívja át az elgázosító térbe. Ennek az a fő hátránya van, hogy az elgázosítás lassú és tökéletlen, különösen a gyors járású motoroknál, ahol percenkénti 2400— 10 3000 fordulatnál másodpercenkénti 40—50 szívóütemre van szükség. Az ebbeli hiányosság fedezésére tüzelőfolyadékpazar -lással kell dolgoznunk és a többlet nem csupán a fogyasztást növeli feleslegesen, 15 hanetm köd, sőt szemcse kópében kerül a hengerbe, felhígítja az olajat és kormozva ég el haszontalanul. E hátrányok a teljesítmény ingadozásával csak fokozódnék. 20 Jelen találmánynak az a célja, hogy ezen hátrányokat kiküszöbölje és emellett olyan gázosítót nyújtson, amely egyenletesen dolgozik és pontos keverékarányú, száraz gázt szolgáltat. 25 A találmány szerint teljesen mellőzzük a fúvókát és nem a benzint stb. löveljük be a levegőbe, hanem a robbanókeverékhez való levegőt buktatjuk a tüzelőfolyadék felszíne alá, amit azon a réven 30 érünk el, hogy a tulajdonképeni gázosítótér a gázosítóedény folyadékszintje alatt van. A levegőt azután könnyűszerrel oszthatjuk el sokkal finomabbra, mint a fúvóka teszi ezt a folyadéksugárral, úgy-85 hogy most hasonlíthatatlanul nagyobb érintkező és párolgó felületünk leszen a benzin stb. és a levegő között, mint eddig. A találmányt egyébként a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek egy ki-40 viteli példát vázlatosan tüntetnek fel. 1. ábra a gázosító vízszintes metszete. 2. ábra ugyanennek függélyes metszete. Az (1) gázosító-edényben (2) vonallal jelzett folyadékfelszínt tartunk fenn és 45 pedig az (1) edénnyel (3) nyílás útján közlekedő (4) tartály és ennek az (5) úszóval szabályozott (6) tápszelepe segélyével. Az (1) edény (7) gázterében több réteg (8) Davy-szita van egymásfölött, 50 amik visszacsapódások esetén tűzbiztos védelmül szolgálnak, a robbanókeveréket többszörösen átszűrik, átfésülik és így egyenletesítik, a folyadék hullámzását csillapítják és felcsapódáskor a hálókon 55 szétterülő folyadékrészecskék utólagos elgázosodasára adnak alkalmat. A beszívott levegőt legegyszerűbben és legcélszerűbben úgy buktatjuk a (2) szintvonal alá, hogy a gázosító légbevezetője 60 szifonzárszerűleg torkoljon a gázosítóedény folyadékszintje alá. A megrajzolt esetben egyazon (1) edénynek tíz (9) légbevezető csöve van, úgyhogy a levegő elosztottan érkezik, elaprózódik és minden' 65 felől igen kis buborékok alakjára gyöngyöződve száll fel a folyadékrétegen keresztül. így a benzin stb. egyszerre igen nagy felületen érintkezik a levegővel és oly rohamosan gázosodik el, hogy eköz- 70 ben hűtőhatást is fejt ki, ami bizonyos tekintetben önműködőlég szabályozza is az elgázosodást. Szabályozólag hat az (5) úszó is, amely a (10) szdeprúdon feljebb-lejebb állít- 75 ható, mikor is a (2) folyadékszint is megfelelőleg változik. További szabályozást érünk el avval, hogy az egyenes (9) légbevezető csöveket, saját tengelyük irányában, fel-le mozdítjuk el a (2) szintvo- 80
