92349. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szivarkáknak végelésére

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92349. SZÁM. — X/c. OSZTÁLY. Berendezés szivarkáknak végelésére. Molins Everett Walter gyáros London. A bejelentés napja 1925. évi december hó 19*ike. Angolországi elsőbbsége 1924. évi december hó 31-ike. A jelen találmányt eljárás és berendezés képezi szivarkáknak végelésére. Szivarkákat folytonos rúd alakjában előállító gépeknél egy szivarkapapírszalag 5 a gépbe vezettetik, a dohány pedig akként sodortatik a papirosba, hogy a dohány­ból és a szalagból folytonos rúd keletke­zik, mely ezután szivarkákra vágatik. Parafa- vagy másvégű szivarkák előál-10 lítása céljából a mozgó papírszalagra, en­nek hosszában és szabályos közökben, pa­rafából vagy hasonló anyagból készült da­rabokat erősítünk meg, melyeknek széles­sége a szivarkapapírszalagnak szélességé-15 vei egyenlő ós melyeknek hossza egy szi­varkavég hosszának kétszerese, úgyhogy ha a szivarkapapírszalag és a dohány folytonos rúddá alakíttatnak át, a rúd kö­rül a szivarka kétszeres hosszának meg"-20 felelő távolságokban parafagyűrűk képez­tetnek. Az ekként alakított rúd az emlí­tett gyűrűk között a középen szétvágatik, miáltal parafavégű szivarkákat kapunk, araikor is minden egyes szivarkának szo-25 pókás vége a szomszédos szivarka szopó­kás vége mellett fekszik. A gyakorlatban már most kitűnt, hogy igen nehéz egy parafa- vagy más anyag­ból készült véget a szivarkapapírszalagra 30 jól ráragasztani. A hibák onnan erednek, hogy a szivarkapapírszalagon alkalma­zott ragasztóanyag mennyisége vagy túl­kicsiny, úgyhogy a parafavég túlkevés ragasztóanyagot kap és így felkunkoro-35 dik, vagy túlnagy, amikor is ez, a parafa­vég széle alól kinyomul és a szivarkát el­csúfítja. A véget képező csíknak továbbá meg­van az a hajlandósága, hogy abból a vo-40 nalból, amelyben az a szivarkapapírsza­laghoz vezettetik, kitérjen, minek követ­keztében a szivarkapapírra ragasztott vég nem színei a szivarkapapírral. A jelen találmány célja oly eljárást és berendezést létesíteni, melyekkel a szivar- 45 kapapírszalagra állandó és a végelő csík­darabnak jó tapadásához éppen elegendő mennyiségű ragasztóanyag vitessék fel, miáltal a száradáshoz szükséges idő is a minimumra csökkentetik. 50 A jelen találmányt képező eljárás a következő műveletekből áll: a) ragasztóanyagnak (pl. guminak) egy henger vésett felületére való jutta­tása; 55 bt) a guminak az említett henger felü­letéről akként való eltávolítása, hogy eb­ből egy meghatározott mennyiség marad­jon a henger vésett részén; c) az említett hengernek egy mozgó 60 szivarkapapírszalagra időszakosan való hozzászorítása akként, hogy az említett szalag felületére szabályos közökben ál­landó mennyiségű gumi kerüljön, ami­kor is a szalagot csak akkor szorítjuk a 65 vésett hengerhez, amikor a szalagot gu­mival el akarjuk látni, különben pedig a szalag a vésett hengerrel neon érint­kezik; d) egy csíkdarabnak a szivarkapapí- 70 ron szakaszonként való oly alkalmazása, hogy az a papírnak gumírozott részeivel korrespondeáljon. A jelen találmány továbbá az ezen el­járás foganatosítására szolgáló beren- 75 dezést öleli fel, mely áll: egy hengerből, melynek egy része vésve van, készülékek­ből (pl. gumifürdőből) az említett hen­gernek ragasztószerrel való ellátására, egy leszedőből vagy hasonló szerszámból 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom