92331. lajstromszámú szabadalom • Thermionos csövek és elekronemissiós berendezés számára való izzószáll

Megjelent 193Q. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92331. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Thermiónos csövek és elektrónemissziós berendezések számára való izzószálak. Milliárd Stanley Róbert igazgató és The Mullard Radio Valve Co. Ltd. London. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 21-ike. Angolországi elsőbbsége 1924. évi augusztus hó 1-je. A találmány kisütőcsövek számára való izzókatóda. Oly katódaszál, mely csekély százalékos mennyiségű thoriumot tartalmazó, magas 5 olvadási ponttal bíró fémből van előállítva, tudvalevőleg aránylag alacsony hőmérsékleten elégséges mértékben bocsát ki elektronokat. Ha a thoriumtartalom egy százaléknál kisebb, úgy az ilyen anyagból az 10 izzószálak húzás által előállíthatók; kielégítő eredmények elérése céljából azonban az ilyen keverékkel nehézkes hevítési eljárásnak vetendők alá, hogy a thoriumnak a szál külső rétege felé való dífíuziószerű 15 hatását előidézzük. Ezen nehézség megkerülése céljából az izzókatódák előállítását megkísérelték azáltal, hogy egy magasan olvadó anyagból való, mag gyanánt szolgáló izzószálat pl. elektrolitikai úton 20 thoriumréteggel vontak be, mely a magot képező szállal egy egészet képezett vagy pedig nem képezett egy egészet. A találmány értelmében oly vékony csövecskét képezünk, mely egy magas olvadási 25 ponttal bíró fémből, mint wolfrámból vagy molibdiaenből és egy bizonyos mennyiségű thoriumból vagy más oly anyagból áll, mely a keveréket nagy mértékben ruházza fel azon tulajdonsággal, hogy elektron o-30 kat bocsásson ki. Ezen csövecske körülveszi a molibdaenből, wolfrámból vagy más magas hőmérsékleten olvadó fémből való magot. A magot egy wolframhuzal képezheti és az ezen huzalt körülvevő csö-35 vecske pl. molibdaen és thorium keverékéből állhat. A csövecske által körül nem vett izzószálvégek nagyobb átmérővel rendelkezhetnek, mint a csövecske által körülzárt rész. A találmányt egy példa kapcsán fogjuk 40 közelebbről ismertetni. A mag gyanánt szolgáló izzószál oly wolframhuzal lehet, mely a kisütőcsövek vagy izzólámpák számára való izzószálakkal teljesen hasonló módon húzás útján állíttatott elő, azon ke- 45 verék pedig, amelyből a csövecske előállításánál kiindulunk, pl. molibdaen-vagy wolfrámporból áll, mely 6 vagy 7 súlyszázalék thoriumoxidot tartalmaz. A csövecske azáltal állítható elő, hogy a 50 wolframot vagy a molibdaent fémalakban, pl. thoriumoxiddal és egy szerves kötőszerrel, mint kolloidummal vagy gumival keverjük és ezen keveréket helyes alakú matricán át fecskendezzük, majd az ilyen 55 módon keletkezett csövecskét hidrogénban oly magas hőmérsékletre hevítjük, hogy zsugorodás áll be. Ezen folyamat közben a kötőszer elszenesíttetik, a csövecske pedig zsugoríttatik, amikor is a szén a thorium- 60 oxidnak thoriummá való redukálását maga is elősegíti. Ezután a maghuzalt, mely, amint ezt már jeleztük, célszerűen wolframból áll, kézzel átdugjuk a csövecskén. A csövecskébe bedugandó véget előzőleg csú-65 csosan képezhetjük ki, pl. azáltal, hogy ismert módon ezen véget megömlesztett nátriumnitritba merítjük. Ajánlatos az izzószál a csövecske által körülvett részének átmérőjét tetszőleges, 70 alkalmas módon, pl. a wolfrám maratása vagy pedig nátriumnitrit segélyével való részbeni oldása által csökkenteni. Ez azon okból kívánatos, mert különben a hő a középső részből gyorsabban vezettetnék el, 75 mint a körül nem zárt végekből és ez utóbbiak ennek folytán könnyen túlságos mértékben hevíttetnének fel és eléghet-