92326. lajstromszámú szabadalom • Önűködő lőfegyver rövid csőmozgással és mereven elreteszelt kétszerű zárvárzattal

_ 4 _ Szabadalmi igények: 1. Závárzat önműködő lőfegyverekhez, me­lyeknél a závárzat visszafutásál a cső­nek rövid visszamozgása vezeti be, jel-5 lemezve a fegyvernek valamelyik mozgó vagy helytálló részén elrende­zett, a závárzat nyitását eszközlő alkat­részre lökésszerű ütést gyakoroló lökő­emelő által. 10 2. Az 1. igényben vedelt závarzat fogana­tosítási alakja, jellemezve egy az üt­közőjétől a závárzat njr itásának szán­dékolt késleltetése mértékének megfe­lelő távolságban elrendezett lökőemelő 15 állal, úgjT hogjr azemelöhalás csak a cső mozgásának utolsó szakaszában rövid darabon lép fel és még mielőtt a zá­várzat reteszelésének oldása megkezdő­dött volna, megszűnik. 20 3- Az 1. és 2. igényben védett závárzat foganalosítási alakja, jellemezve a cső és a lökőemelő érintkezési felületeinek oty kiképzése által, liogy az emelő a cső mozgásának nagj-obb része alatt 25 hatástalanul vagy csaknem hatástala­nul mozog a csővel és az emelő a cső mozgásának csak utolsó szakaszában fejti ki gyorsító hatását. 4. Az 1—3. igényben védett závárzat foga-30 natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a zároló és a szán súlyviszonya 1 : 1.5—1 : 4, míg a szán és a fegyver többi részeinek súlyviszonya 1 :10-től 1 : 20-ig terjedő határon belül vanmeg-35 választva. 5. Az 1—4. igényben védelt závárzat foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egymással kapcsolódó vezérlő felületek egymástól bizonjT os távolság-40 ben vannak elhelyezve, oly célból, hogy az energiának a csőről a szánra való átvitelénél veszteségek lehetőleg kiküszöböl lessenek. 6. Az 1—5. igényben védelt závárzat foga-45 nalosítási alakja, azáltal jellemezve, hogjr az (5) zároló kireteszelését és részben való nyitását eszközlő (9) ve­zérlő felület hosszának nagyobb részén igen kis szög alatt hajlik és csak utolsó szakaszában válik meredekebbé, hosz- 50 szát az (5) zároló nyitásának szándé­kolt késleltetése szabja meg, mely be­rendezés célja az, hogy a csőről a (7) szánra történő energiaátvitel mentől ki­sebb súrlódási veszteségekkel mehes- 55 sen végbe. 7. Az 1—6. igényben védelt závárzat foga­nalosítási alakja, azáltal jellemezve, hogjr a závárzat két részének vezérlő felületei helyett egyszerű frontális 60 (12a) ütköző felületek találnak alkal­mazást, melyek a zároló vezérlését to­vábbi alkatrészek segélj^cvel vagy enél­kül, igen csekély súrlódással végzik. 8. Az 1—7. igényben védett závárzat foga- 65 natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az a vezérlő felület, mehr a zároló reteszelésének oldását és a zároló rész­leges njdlását végzi, frontális (12a) üt­köző felületben végződik, mely az el- 70 reteszelés oldását eszközlő mozgást éle­sen határolja és az elreteszelés oldása után nekiütődik az (5) zárolónak, oly célból, hogy annak frontális lökést ad­jon át. 75 9. Az 1—8. igényben védett závárzat foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az a (8) vezérlő felület, melv a závárzat elreteszelését végzi, a nyitást végző (9) vezérlő felülettől eltérően 80 és pedig rövidebben és meredekebben van alakítva, oly célból, hogy a závár­zat elreleszeléséhez a (7) szánnak rö­vid mozgása elegendő legyen. 10. Az 1—9. igényben védelt závárzat foga- 85 naLosítási alakja, jellemezve a (15) ki­lincs által, meljr a szánt leghátsó hely­zetében felfogja és mindaddig fogva­tartja, míg ezt a kapcsolást az időköz­ben egjT edül visszafutó zároló kioldja. 90 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom