92317. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékek ellenőrzésére

— 6 — (73) mutató beállhat. Ha azután, a (99) tárcsa továbbforgása következtében, a (110) kontaktus ismét záródik, akkor a (73) mutató nem áll többé a kontaktus-5 pályák körzetében és a (92) szolenoid gerjesztetten marad. Ha azonban a hibapont nincsen leválasztva, akkor a (73) mutató a (95) kontaktuspálya lelett marad és a (96) csapókengyel másodszori lemenésnél 10 a (92) szolenoid ismét gerjesztetik és további másodperc elmultával, a (61) elválasztó kapcsolót nyitja. Szabadalmi igények: 1. Berendezés elektromos vezetékeknek 15 hibahelymérőmű segélyével való ellenőrzésére, mely mérőmű valamely, a hibahely távolságától függő mennyisé get mér (pl. a feszültség és áraimerősség hányadosát, jellemezve egy (203, 20 205) készülék által, mely ama helyzetet, melyet a (201) hibahelymérőmű, vezetékhiba folytán, elfoglalt, felismerhetővé teszi, hogy a hibahely távolsága akkor is még felismerhető 25 maradjon, ha a (201) mérőmű már más helyzetbe állott át (7. ábra). 2. Az 1. pontban igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (201) mérőmű helyzetét egy 30 külön (230) segédrelé közreműködése teszi felismerhetővé, mely relét a bekövetkezett vezetékhiiba hozza működésbe (7. ábra). 3. Az 1. és 2. pontban igényelt berendezés 35 foganatosítási alakja, azáltal jelle mezve, hogy a (201) hibahelymérőmű ama helyzetekben, melyeket akkor foglal el, ha a vezetékhiba egy ellenőrizendő vezetékszakaszon belül van, e 40 szakasznak mindig azonos kikapcsolási idővel való lekapcsolását végzi (1. abra), 4. A 2. pontban igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, 45 hogy a (230) segédrelé, vezetékhiba bekövetkezésekor, a hibahelymérőműnek (201) mutatóját ama (203, 204) alappal, mely felett a mutató játszik, érintkezesbe hozza és ezzel ama helyzetet 50 felismerhetővé teszi, melyet a (201) mutató, a vezetékhiba folytán, elfoglalt (7. ábra). 5. A 3. és 4. pontban igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a mutatónak az alap ama 55 részével való érintkezése, mely felett altkor áll a mutató, ha a hiba az ellenőrizendő vezetékszakaszon belül van, e vezetékszakasz lekapcsolódását is előidézi. 60 6. A 2. pontban igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (201) hibamutató helyzetét (230) minimális-feszültségi relé közreműködése teszi felismerhetővé, mely 65 relét a vezetékhiba folytán keletkezett feszültségösszeomlás hozza működésbe (7. ábra). 7. A 3—6. pontokban igényelt berendezés foganatosítási alakja, melynél vál- 70 tozatlan, kisebb kikapcsolódási idejű, rövidebb, ellenőrzendő vezetékszakaszok és ezeken túlérő, változatlan, nagyobb kikapcsolási idejű, hosszabb vezetékszakaszok kapcsoltatnak le, az- 75 által jellemezve, hogy miután a rövidebb vezetékszakaszok lekapcsolásához szükséges idő elmúlt, a hibahelymérőművek mutatóinak elegendő időt hagyunk, hogy újból beállhassanak és 80 hogy csak ezután hozzuk e mutatókat alapjukkal érintkezésbe (4., 5. és 6. ábra). 8. A 4, pontban igényelt berendezés foga natosítási alakja, azáltal jellemezve, 85 hogy az alap ama (25. 2. ábra; 204. 7. ábra) része, mely felett a (201) mutató akkor áll, ha az ellenőrizendő vezeték szakasz hibátlan, a mutató felszabadulását idézi elő (2. és 7. ábra). 90 9. A 6. pontban igényelt berendezés foganatosítási alakja, jellemezve egy (7) áramrelé által, mely a (3) minimálisfeszültségi relét működésen kívüli helyzetbe hozza, mihelyt az ellenőrizendő 95 vezetékszakaszban az áram eltűnik (1. ábra). 10. A 2—8. pontokban igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hibahelymutató helyze- 100 tét segédrelé közreműködése teszi felismerhetővé, mely relé működése a hibaáramkörben a feszültség és áramerősség hányadosától függ. 2 rajzlap melléklettel. J'allas nyomda, Budapest.