92317. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékek ellenőrzésére

_ 4 — hibamentes esetén mozog, a (36) csapókengyelnek (38) vezető alsó felülete van. Azt az összekötő vezetéket, mely a 2. ábrán a (25) kontaktuspályához volt kötve, 5 a 3. ábra szerinti kiképzésnél a (36) csapókengyelhez kell kapcsolni. Az ismertetett íoganatosítási példáknál as ellenőrizendő vezetékszakasz akkor kapcsoltatik le, mikor a feszültség és 10 áramerősség viszonyából eredő ellenállás értéke kisebb, mint az egész ellenőrizendő vezetékhossz ellenállása. Ha a hiba nem fekszik többé az ellenőrizendő vezetékszakaszon belül, hanem a szomszédos szakasz 15 kszdetén, akkor a mérőberendezés pontatlansága folytán beállhatna az az eset, hogy az ellen őrzőkészülék ennek dacára működésbe jön. Ezt elkerülhetjük azáltal, hogy a készüléket kellően kis ellenállásra 20 állítjuk be. Akkor azonban ciZ cl veszély van jelen, hogy a szakasz másik végén beálló hiba nem hozza a készüléket működésbe. Ily körülmények között ajánlatos egy második védőkészülék elrendezése, 25 mely működési körzetébe a szomszédos szakaszt is befoglalja. Hogy ez a második védőkészülék csak akkor lépjen műkölésbe, amikor az első védőkészülék felmondja a szolgálatot, a második készülék 30 kikapcsolás! idejét hosszabbra választjuk, mint az elsőét. Ezen elrendezés magyarázatára szolgáljon a vázlatos 4. ábra, ahol egy vezetékhálózat ellenőrizendő része van feltüntetve, mely a (47, 48, 49, 50) 35 csomópontok között fekszik. Mindegyik két-két csomópont között fekvő vezetékszakasz mindkét végén (a) kapcsolók által leválasztható és mindegyik kapcsoló két relé hatása alatt áll. A (41, 42, 43, 44, 40 45, 46) relék például csak a hiba fellépése után egy másodperccel lépnek működésbe, de csak akkor, ha az ellenőrzött vezetékszakasz vak ellenállása amaz érték %-ére süllyedt, mellyel az egész ellenőrizett ve-45 zetékszakasz bír. Így pl. a (43) relé csak akkor lép működésbe, ha a (48) csomópont és a vezeték (43') pontja között rövidzárlat áll be, a (44) relé pedig akkor, ha a hiba a (49) csomópont és a (44') pont között 50 fekszik. Az (51, 52, 53, 54, 55, 56) relék ellenben két másodpercnyi késéssel kapcsolják ki a kapcsolókat, emellett azonban a vezetéket a szomszédos szakasz közepéig tartják ellenőrzés alatt. így pl. a (53) relé 55 csak akkor kapcsolja ki kapcsolóját, ha a hiba a (43') és (53') pontok között fekszik. Az (54) relé a (44') és (54') pontok között ellenőrzi a szakaszt. Ennek következtében az (56) relé a (48—49) szakaszt is ennek (56') közepéig ellenőrzi. Ugyanezen pontig 60 tartja ellenőrzés alatt ezt a vezetékszakaszt a másik oldalról az (51) relé. A kettős reléberendezés még azáltal egyszerűsbíthető, hogy a két relé, melyek egy és ugyanazon szakaszkapcsolót működtetik, 65 a hibahely hollétének meghatározására, azaz az ellenállás mérésére, egyetlen közös hibahelymérővel bír. Ha pl. (58)-nál áll be rövidzárlat, akkor úgy a (48—43') között működő (43) relé, mint a (49—44') kö- 70 zött működő (44) relé működésbe lép és pedig mindkettő egy másodpercnyi késéssel. Ezen idő után tehát a hibás vezetékszakasz a (48) és (49) csomópontok között mindkét oldal felé el van különítve és a 75 késlekedő (53) és (56) relék, melyek csak két másodperc múlva léptek volna működésbe, többé nem jutnak hatásra. Ha azonban pl. 17-nél van a hiba, akkor ez csak egy nem késlekedő relé, neveze- 80 tesen a (44) relé hatáskörében fekszik. Ez a relé kapcsolóját egy másodperc múlva nyitja, mialatt a (43) relé nem lép működésbe. A hibás vezetékszakasz egyoldalú lekapcsolása általánosságban nem lesz ele- 85 gendő arra, hogy a feszültségösszeomlást elkerüljék. Ennek folytán tehát most úgy az (53) relé, mint az (56) relé működésbe lépnek, melyek mindketten a hosszabb kiiktatási időre vannak beállítva és így nem 90 lehet biztonsággal megállapítani, hogy melyik fog kettejük közül először működésbe lépni. Ez tehát hátránya a leírt elrendezésnek, minthogy kívánatos, hogy a hibapont kétoldalú lekapcsolása céljából 95 az (53) relé lépjen működésbe és nem az (56) relé, mely az (50, 49) szakaszt teljesen feleslegesen, ugyancsak lekapcsolná. Ezen hátrányok kiküszöbölésére a találmány további változatánál a hibahely- 100 mérőmű mutatói újból szabaddá tétetnek, miután a rövidebb vezetékszakaszok lekapcsolásához szükséges idő letelt. Miután a mutatóknak elég idejük volt az újból való beállásra, azokat újból érintkezésbe 105 hozzuk ala óinkkal. Ennek a berendezésnek foganatosítás! alakját tünteti fel az 5. ábra. A (60) vezeték a (61) kapcsoló által lekapcsoltatik, mihelyt a (63) kilincs a (62) zárófogat szabadon engedi. A kilincs 110 szögemelőn van megerősítve, melynek szabad (64) végébe a (65) csapszeg ütközik, mihelyt a (66) szolenoid áramot kapott. A szolenoid a (67) magot felhúzza. A (68) akasztómű a mozgást késlelteti, úgyhogy 115 a (63) kilincs csak félmásodperc múlva kapcsoltatik ki. Ameddig a feszültség a hálózatban fennmarad, a (69) és (70) fegy-