92317. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékek ellenőrzésére

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Xg||g| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92317. SZÁM. Vll/G. OSZTÁLY. Berendezés elektromos vezetékek ellenőrzésére. Siemens & Halske A.-G. Bérli 11-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi április hó 7-ike. Valamely elektromos vezetékben hiba fellépésekor kívánatos, hogy ne csak ön­működően lekapcsolódjék a vezeték, ha­nem a hiba helye is, legalább megköze-5 lítően, felismerhető legyen. Maga- a veze­ték biztosítására szolgáló készülék hasz­nálható fel e célra. Ismeretesek már hibás vezetékek lekapcsolására szolgáló olyan készülékek, melyeknél egy mutatótag a fe-0 szültség és áramerősség viszonyának (há­nyadosának), tehát a röviden záró áram­kör ellenállásának megfelelően áll be. Minthogy a vezeték hosszegységének el­lenállása ismeretes és a röviden záró 5 fényív ellenállása, a vezeték ellenállásá­hoz képest, legalább is kezdetben, rendsze­rint elhanyagolható, ezért az ellenállás mérése, gyakorlati szempontból, egyet je­lent a hibahely távolságának mérésével. (0 A találmány tárgya olyan készülék, mely ama helyzetet, melyet egy ilyen hibahelymérő, egy vezetékhiba folytán, el­foglalt, felismerhetővé teszi, hogy a hiba­hely távolsága akkor is még felismerhető, !5 maradjon, ha a mérőmű már ismét mág helyzetbe állott át. Egyrészt ugyanis a röviden záró áramkör ellenállása igen gyorsan változik, mert a kezdetben rövid fényív hosszát tetemesen megnagyobbí­!0 tani szokta, másrészt, a hiba fellépése után néhány másodperc múlva, az önműködő lekapcsolóberendezések is működésbe jön­nek, úgyhogy a hibás vezetékszakasz le­kapcsolódik és a hibahelymérőmű újból 55 normális helyzetébe tér vissza. Lényeges természetesen a találmány szempontjából, hogy az ellenállás jelzé­sére szolgáló mérőműszer lehetőleg ponto­san dolgozzék. Ezt a pontosságot jelenté­to kenyen befolyásolná az, ha a mutatótag forgási nyomatékát valamely mechanikus vagy elektromos berendezés működteté­sére használnék fel. A további találmány értelmében tehát a mutatólag helyzetét külön segédrelével tesszük felismerhetővé, 45 mely relét a bekövetkezett vezetékhiba hozza működésbe. A segédrelé pl. túl­áramú relé lehet, de egy feszültségezési relé vagy egy további ellenállásmérőmű­szer még biztosabban gerjed a vezetékhiba 50 bekövetkezése folytán. A hibahelymérőmű, a feszültség és áramerősség hányadosa, tehát a látszóla­gos ellenállás helyett, a hányadosnak a fáziseltolódási szög kosinusával való szor- 55 zatát is mérheti, tehát a ható ellenállást, vagy pedig e hányadosnak a fáziseltoló­dási szög sinusával való szorzatát, tehát a vak ellenállást. Általában a hálózat mi­neműségétől és üzemfeltételeitől fog 60 függni, hogy ez ellenállásértékeknek me­lyikét vesszük legcélszerűbben a védőbe­rendezés alapjául. A találmány egy foganatosítási példája a 7. ábrán van bemutatva. Az ellenállás 65 mérésére való készülék mutatója (201)-el van jelölve. Mihelyt a feszültség a veze­tékben egy meghatározott minimális ér­tékre süllyedt, mely hiba fellépésére en­ged következtetni, a (230) relé fegyverzetét 70 elereszti és ezáltal megszakítja azt a kon­taktust, amelyen keresztül a (206) áram­forrás a (231) elektromágnest táplálta, úgyhogy utóbbi a (202) csapó kengyelt el­ejti. A (201) mutató vége a (212) kontak- 75 tusrésszel van ellátva, mely egyes (203, 203', 203", 203"') és (204) darabokból össze­tett kontaktuspálya felett mozog. Ha hiba ez ellenőrzendő szakaszban fekszik, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom