92317. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékek ellenőrzésére

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Xg||g| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92317. SZÁM. Vll/G. OSZTÁLY. Berendezés elektromos vezetékek ellenőrzésére. Siemens & Halske A.-G. Bérli 11-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi április hó 7-ike. Valamely elektromos vezetékben hiba fellépésekor kívánatos, hogy ne csak önműködően lekapcsolódjék a vezeték, hanem a hiba helye is, legalább megköze-5 lítően, felismerhető legyen. Maga- a vezeték biztosítására szolgáló készülék használható fel e célra. Ismeretesek már hibás vezetékek lekapcsolására szolgáló olyan készülékek, melyeknél egy mutatótag a fe-0 szültség és áramerősség viszonyának (hányadosának), tehát a röviden záró áramkör ellenállásának megfelelően áll be. Minthogy a vezeték hosszegységének ellenállása ismeretes és a röviden záró 5 fényív ellenállása, a vezeték ellenállásához képest, legalább is kezdetben, rendszerint elhanyagolható, ezért az ellenállás mérése, gyakorlati szempontból, egyet jelent a hibahely távolságának mérésével. (0 A találmány tárgya olyan készülék, mely ama helyzetet, melyet egy ilyen hibahelymérő, egy vezetékhiba folytán, elfoglalt, felismerhetővé teszi, hogy a hibahely távolsága akkor is még felismerhető, !5 maradjon, ha a mérőmű már ismét mág helyzetbe állott át. Egyrészt ugyanis a röviden záró áramkör ellenállása igen gyorsan változik, mert a kezdetben rövid fényív hosszát tetemesen megnagyobbí!0 tani szokta, másrészt, a hiba fellépése után néhány másodperc múlva, az önműködő lekapcsolóberendezések is működésbe jönnek, úgyhogy a hibás vezetékszakasz lekapcsolódik és a hibahelymérőmű újból 55 normális helyzetébe tér vissza. Lényeges természetesen a találmány szempontjából, hogy az ellenállás jelzésére szolgáló mérőműszer lehetőleg pontosan dolgozzék. Ezt a pontosságot jelentéto kenyen befolyásolná az, ha a mutatótag forgási nyomatékát valamely mechanikus vagy elektromos berendezés működtetésére használnék fel. A további találmány értelmében tehát a mutatólag helyzetét külön segédrelével tesszük felismerhetővé, 45 mely relét a bekövetkezett vezetékhiba hozza működésbe. A segédrelé pl. túláramú relé lehet, de egy feszültségezési relé vagy egy további ellenállásmérőműszer még biztosabban gerjed a vezetékhiba 50 bekövetkezése folytán. A hibahelymérőmű, a feszültség és áramerősség hányadosa, tehát a látszólagos ellenállás helyett, a hányadosnak a fáziseltolódási szög kosinusával való szor- 55 zatát is mérheti, tehát a ható ellenállást, vagy pedig e hányadosnak a fáziseltolódási szög sinusával való szorzatát, tehát a vak ellenállást. Általában a hálózat mineműségétől és üzemfeltételeitől fog 60 függni, hogy ez ellenállásértékeknek melyikét vesszük legcélszerűbben a védőberendezés alapjául. A találmány egy foganatosítási példája a 7. ábrán van bemutatva. Az ellenállás 65 mérésére való készülék mutatója (201)-el van jelölve. Mihelyt a feszültség a vezetékben egy meghatározott minimális értékre süllyedt, mely hiba fellépésére enged következtetni, a (230) relé fegyverzetét 70 elereszti és ezáltal megszakítja azt a kontaktust, amelyen keresztül a (206) áramforrás a (231) elektromágnest táplálta, úgyhogy utóbbi a (202) csapó kengyelt elejti. A (201) mutató vége a (212) kontak- 75 tusrésszel van ellátva, mely egyes (203, 203', 203", 203"') és (204) darabokból összetett kontaktuspálya felett mozog. Ha hiba ez ellenőrzendő szakaszban fekszik, akkor