92312. lajstromszámú szabadalom • Forgó hantaprító és zúzó készülék ekékhez

oldalnézetét és felülnézetét mutatják, míg a 8. ábra a

ábra VII—VII vonala mentén vett nagyobb léptékű keresztmetszet. 5 Az 1. és 2. ábrát ismertetve, a szántó vas (l)-el, az efcefcormány (2)-vel, a hantaprító- és zúzókészülék tengelye (3)-al, annak csapágyai (4, 5)-el, a (3) tengelyen kicserélhetően rögzített, lapátszerűen el-10 rendezett kések (6)-al vannak jelölve. A (3) tengely az ívelten fölfelé hajlított, forgásfelülethez hasonló alakú (2) eke kormányhoz viszonyítva úgy van elrendezve, hogy ezen forgásfelületnek meg-15 közelítőleg a mértani tengelyében fekszik. A (3) tengely csapágyai az ekén tetszés szerinti módon rögzíthetők, csak az a lényeges, hogy a csapágyakat tartó karok 20 vagy nyúlványok a lehasított, az ekekormányon felcsúszó íöldsávot szabad mozgásában no gátolják. így pl. a (4) csapágy a (7) ekegerendelyre szerelhető, míg az (5) csapágy kinyúló kar segélyével a 25 (2) ekekormány hátlapjára erősíthető (6. és 7. ábrák). A (3) tengely nxagas fordulatszámmal, célszerűen az 1. és 2. ábrákon jelzett nyílirányban forog. A forgatást tetszéssze-30 rinti hajtómű biztosítja, melyet gépi szánfásnál közvetlenül a motor működtet, míg igás szántásnál a talajon gördülő segédkerékről közvetve nyerheti a. meghajtást. A hajtóműnek egy példaképpen 35 vett foganatosítási alakját az alábbiakban részletesen ismertetett 6. ós 7. ábrák mutatják. A (6) kések szabad végei az eredményvonalakkal jelölt (8) forgásfelületen fek-40 szenek, mely az ekekormányhoz annak felső vége felé fokozatosan hozzásimul, oly célból, hogy a talajról lehasított földsáv a fölfelé való csúszás és az aprítás kezdetén könnyebben tudjon a (6) kések 45 szabad végei alkotta (8) palástfelület alatt a (2) ekekormányon fölfelé haladni. A lehasított földsávot ezen fölfelé való csúszás alatt a gyorsan forgó (6) kések hatásosan és fokozatosan kisebb és kisebb 50 részekre aprítják, zúzzák. A (6) kések célszerűen a. forgásirányhoz viszonyítva, kissé vissza vannak hajlítva (1. ábra), miáltal az aprítóhatás még fokozódik. Emellett a (6) kések a hantokat a (2) ekekor-55 mányra mint vágóasztalra rászorítják, azon csúsztatják, a fölfelé és hátrafelé haladó mozgását elősegítik és a centrifugális erő az apróra zúzott hantokat a már előzetesen kiszántott barázdába erőteljesen beleröpíti. 6 Az egyes (6) késelt síkja — mint ez a 2 ábrán a homloknézetben feltüntetett késeknél látható — a forgásiránnyal hegyes szöget zár be. A késele ezen elrendezése a lapátszerű terelőhatást növeli. A 6 gazt a kések tökéletesen szétvágják és teljesen föllazítják, úgyhogy a szerszámról lehulló, egyenletes struktúrájú, telje sen laza földben minden további meg munkálás nélkül azonnal lehet vetni. 7 Egyes különálló (6) kések helyett a 3, ábrán látható foganatosítási alaknál egyetlen összefüggő spirálisfelület alakjában hajlított (6a) kés van a (3) tengelyre ráerősítve, mely a hantokat nem- 7; c-sak vágja, hanem elevátorspirálishoz hasonlóan a (2) ekekormányhoz szorítva fokozatosan emeli. A (6a) késfelület szabad (6x) éle oly térbeli csavarvonal, mely a (8) forgásfelület palástján fekszik. 8( A 4. ábrán látható harmadik foganatosítási alaknál a (6) kések helyett a csúcsban végződő (6b) tövisok kerülnek alkalmazásba, melyek a (3) tengelyen kicserélhetően vannak rögzítve. A (3) tengely 8í ennél a foganatosítási alaknál a talaj síkjára meiőleges és csak a felső végén, a hosszú (4a) nyakcsapágyban van ágyazva. A (6b) tövisek csúcsai célszerűen a (8) forgásfelület palástján feksze- 9c nek. A (6b) tövisek a lehasított és a (2) ekekormányon fölfelé csúszó földsávba hatolnak és mivel a kerületi sebességük nagyobb mint a földsáv csúszási sebessége, tehát a földsávot aprítják, zúzzák, 95 darabolják és az ekekormányon való fölfelé csúszásában segítik, míg a centrifugális erő az apróra zúzott hantokat a már felszántott barázdába szórja. A 6. és 7. ábrán a hajtómű van példa- 10 képpen vett foganatosítási alakjában feltüntetve. A (7) ekegerendelyre a (9) csavarorsók és a (.10) csavaranyák segélyével a (11) csapágy van felerősítve, melyben a hajtómű tengelye van ágyazva. A i0i talajnak még fel nem szántott részén gördülő, a (15a) kapaszkodókkal, szögvasakkal vagy tövisekkel ellátott (15) kereket a (14) rúd hordja, melynek (14a) ívelése a (11) csapágy (11a) külső palástfelületén IK felfekszik. A (13) félgyűrű, mely a (U) csapágy külső (11a) palástfeliiletére alulról illeszkedik, a (14a) ívelést teljes gyűrűvé egészíti ki. Ez a gyűrű a (14) rúdnak a (11a) külső palástfelületén való 1 lt szabadon elforduló ágyazását biztosítja. Az alsó (13) félgyűrű a (13a, 13a) esava-