92311. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus hajtómű

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92311. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hidraulikus hajtómű. Nydqvist Antenor igazgató Trollh&ttan. A bejelentés napja 1925. évi május hó 25-ike. Ferdén vagy derékszögben egymást keresztező tengelyek közötti erőátvitelre eddig majdnem kizárólag homlok-, csiga-, csavar* vagy kúpkerékáttételeket alkalmaztak. 5 Minthogy az ilyen áttételek különösen nagyobb erők esetén lényeges hátrányokkal bírnak, mint pl. nagy kopás, zajos működés, nagy méretek, valamint a pontos fogalak előállításának nehézsége, már e hátrá-10 nyok kiküszöbölésére végeztettek kísérletek, többek között hidraulikus erőátvitelekkel is. Az e célra ajánlott szerkezetek azonban szinte a hátrányok sorozatával bírtak, így pl. az erőátvitel rendesen magas sta-15 tikai nyomás mellett megy végbe, melynek következménye gyanánt a mozgó részek nagy igénybevételeknek és megfelelő kopásoknak vannak alávetve. A találmány két egymást metsző vagy 20 keresztező tengely közötti olyan hidraulikus áttételre vonatkozik, melyet az jellemez, hogy az egyik tengely egy centrifugáiszivattyút vagy ilyen szivattyúk csoportját, a másik tengely pedig egy folyadék kine-25 tikai energiájának munkává való átalakítására szolgáló erőkereket hord, mimellett e két gép vagy gépcsoport egy-egy tokban van elrendezve, mely tokok egymással az illető gépek terelőkészülékei gyanánt ki-30 képzett csavaros alakú vezetékekkel vannak kapcsolva. A találmány szerinti áttételnél a nevezett hátrányok azáltal kerültetnek el, hogy az erőátvitel lényegileg kinetikai úton megy 35 végbe, még pedig a készülékbe zárt folyadék segélyével. A rajzon a találmány tárgyának egy példája vázlatosan van feltüntetve. 1. ábra oldalnézetben, 2. ábra felülnézetben mutatja a talál- 40 mány szerinti áttételt. Az (1) hajtótengely a (2) tokba zárt centrifugáiszivattyút hordja. Az (1) tengelyre, pl. keresztben álló (3) hajtott tengely a (4) tokba zárt (13) erőkereket 45 hordja. A (13) kerék magában véve ismert módon egy folyadék kinetikus energiájának mechanikus munkává való átalakítására alkalmasan van kiképezve. A szivattyútok nyomóoldala (5) vezeték révén a (4) 50 erőkeréktok bebocsátó oldalával van kapcsolva, míg a (4) erőkeréktok kibocsátónyílása a (6) vezeték révén a (2) szivattyútok szívóoldalához van kapcsolva. A gépek, (2) és (4) tokjaik és az (5) és 55 (6) vezetékek képezte összefüggő rendszerbe egy hajtófolyadék van bezárva. A működés módja a következő: A szivattyúban a bezárt folyadék az (1) tengely forgásszámának és teljesítményének 60 megfelelő energiát nyer, mely részben nyomás, részben sebesség gyanánt érvényesül. A szivattyú nyomóoldala és az erőkerék bebocsátóoldala közötti (5) vezeték a folyadékot az erőkerékbe vezeti, amelyben 65 a folyadék energiája a (3) hajtott tengelyre ható forgató nyomatékká alakul, míg a folyadék a szivattyútokba vezettetik vissza s a folyamat folytonosan megismétlődik. Az erőkerékben a folyadék energiája lé- 70 nyegileg kinetikai energiává alakul, a turbinakerék üzeméhez hasonlóan. E szerkezet főelőnye abban áll, hogy a kopás lényegileg zérus, mert érintkező géprészek közötti csúszó súrlódás nem lép 75 fel, kivéve a két tengely töm ílőszele ncéiben, ami azonban nem képez tekintetbe jövő hátrányt. Az (5) és (6) vezetékek a tengelyek vi-