92309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sörnek erjesztésére és érlelésére

élesztőt az (A) tartályba nyomjuk át és pedig úgy a nagymennyiségűt a iőerjesz­téshez, mint az élesztőnek a íöerjesztég után történő csaknem teljes kiürítésénél 5 az érleléshez szükséges kicsiny, szellőzött részeket. Az élesztőt a (g) csövön keresz­tül alul szénsavnyomással nyomjuk ki. A sörfőzési eljáráson kívül más felhasz­nálásra szánt élesztőt a (p) nyílásokon 10 keresztül vehetjük ki. Ezen berendezésnek az az előnye is van, hogy az élesztőt teljesen steril módon ke­zeljük, amikor is természetesen a mosó vizet is ismert módon csiramentesen kell 15 alkalmazni. Ha, azt találjuk, hogy a végleges erjesz­tés kezdetén adagolt élesztőmennyiség nem elegendő, sőt az erjedés megakad, mielőtt a kivonat megerjedt volna, akkor 20 még utólag egyszer vagy többször pót­élesztőmennyiségeket is adagolhatunk a leírt módon. A végleges erjesztési fok elérése után a sört ismét lehűtjük és ismert módon 25 szénsavnak nyomása alatt végbemenő ke­resztülvezetésével azzal együtt a szád­nyomásra, rendszerint 0.4 légköri nyo­másra telítjük. Az (E) köpenynek nielegítőfolyadékkal 80 való ellátására a célszerűen kerekeken járó (M) készülék szolgál. A melegítés nem történhetik gőzzel, inert akkor az élesztő egyes helyeken túlmelegítteínék. Körülbelül 60° C os víz megfelel; ilyent 85 a (V) kazánban, felületi gőzmelegítés ré­vén, azzal a gőzzel, mely a (v) vezetéken keresztül áramlik be, melegítünk és a (\v) szivattyúval az (u) csöveken keresztül az (E) köpenyen át keringtetünk. 40 Az erjesztésnek leírt módjánál a sör végleges erjesztési fokát olyan tökéiete sen érjük el, mint amilyen a sör minden közönséges felhasználására teljesen ele gendő. A végleges erjesztésnek ezen teljes-45 sége azonban előfeltétel is az úgynevezett tropusálló sörök, azaz, olyan sörök szá­mára, melyek a tengerentúlra való szállí­tásnál vagy azután fehérjeanyag kiválása révén, nemi zavarosodnak meg újból. A 50 megzavarosodásinak megakadályozására a sört eddigelé pasteurisálták vagy pedig a tároló hordóba tannint tettek, hogy a ki válást már itt teljesen létesítsék, vagy pedig a sörhöz enzymeket adtak, melyek 55 a fehérjeanyagokai: oldott alakban tartal mázzák. Kitűnt már most, hogy a tropusbiztos ság pót-műveletek nélkül, ezen eljárásnál, a pasteurisálás különleges módja segélyé vei, igen egyszerűen létesíthető. A sört a 6( teljes érlelés után egy külön tartályba szűrjük és ebben 25—35°-ra melegítjük, amikor is a szénsavat eltávozni hagyjuk, de az alkoholt még nem párologtatjuk el; ezután a tartályt elzárjuk és a sört pas> 6i teurisaló hőmérsékletre, G5—75° C-ra me­legítjük, majd körülbelül minus 1° C-ra lehűtjük és ismét szénsavval telítjük. Ez­által a fehérjeanyagok, melyek különben a sörnek a tropusokra való szállításánál 7f annak megzavarosodását idézik elő, lénye­gileg kiválasztatnak. Ezután a sört pa­lackokba töltjük ós most még egyszer pas­teurisáljuk és pedig olyan hőmérséklet­nél, mely körülbelül l°-kal alacsonyabb, 7E mint az előbb leírt pasteurisálás hőmér­séklete. Szabadalmi igények: 1. Eljárás sörnek steril előállítására,, a Nathan-féle eljárás szerint, jellemezve 8(1 ,a sörnek következő főerjesztése és éri©, lése által. A íőerjesztést az, eddiginél nagyobb élesztőadaggal, nevezetesen a cefre hektoliterjére számítva körül­belül két literrel, kizárólag csak any- 85 nyi levegővel, mint amennyit a vegyié szellőztetéséhez eddig használtak, végig kisebb hőmérsékletnél, előnyösen 5° G alatt, az élesztő leülepedéséig és a vegylékivonat 1%-tól l'-; %-áig terjedő 90 maradék erjedéséig foganatosítjuk, Ekkor, legalább is az élesztőnek leüle­pedésétől kezdve, az erjeszíőtartály le­ülepedési terét nagyon erősen, célsze­rűen 1° C-ra hűtjük, úgyhogy ezáltal 95 a leülepedett élesztőnek minden to­vábbi reactióját elkerüljük. Az érle lést, illetve a végleges erjesztést na gyobb hőmérsékletnél 10°-tól felfelé, az első mennyiséghez, képest kis meny- io nyiségű, jól szellőztetett, nem csirázó élesztővel végezzük, mely élesztőt vagy mint a főerjesztésnél termelt élesztő­nek az erjesztőtartálybain maradt és szellőzött maradékát, vagy mint Új io. élesztőmennyiséget a,z élesztőtartály­ból vesszük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja,, jellemezve azál­tal, hogy a maradékélesztőnek szellőz- m tetősét az erjesztőtartályban, levegő befuvatása, és a, sörből fent eltávozó levegő-szénsav-keverék keringtetése ré­vén, az, élesztőnek teljes átszellőzteté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom