92309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sörnek erjesztésére és érlelésére

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. XIAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92309. SZÁM. — IV/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés sörnek erjesztésére és érlelésére. Hansena A.-G. Glarus (Svájc). A bejelentés napja 1926. évi április hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi április hó 18-ika. A jelen találmány a sörnek steril előállítására szolgáló Nathan-féle eljárás javítására vonatkozik, mely javítás különösen az ósör ízének, valamint a sör tar-5 tósságának elérését, főleg pedig tengerentúli szállításoknál a zavarossá válásnak elkerülését célozza. Míg eddigelé ezen eljárást egészben hidegen, 3—6° C hőmérsékletnél végezték, a találmány szerint az 10 eljárás egy hideg és egy meleg szakaszra oszlik, melyek közül az első az eddigi el járásnál alacsonyabb hőmérsékletnél megy végbe és a íőerjesztésre szolgál, míg a második a sör végleges erjesztésére 15 vagyis érlelésére, 10° C, sőt 20° C-ig terjedő hőmérsékletnél végeztetik el. Ezen hőmérsékleteknek különösen az élesztő fejlődése és hatása tekintetében van jelentőségük, mely élesztőt ennek megfelelően 20 különleges kezelésnek vet jük alá és különleges módon alkalmazzuk. A főerjesz tés a végleges erjesztési foktól a vegyülékkivonatnak l'A %-áig hidegben, az érlelés pedig azután melegben megy végbe. A 25 íőerjesztésre, a sör készítésének különböző körülményeihez képest, már javasoltak 3°—6° C-ig terjedő hőmérséklethatárokat. Ezen határok között azonban az új eljárást egyébként hasonló körülmények között 30 mindig 1—2° C-kal alacsonyabb hőmérsékletnél foganatosítjuk, mint eddigelé, amikor is az eddiginél nagyobb mennyiségű, friss, még csírázásra alkalmas élesztőt adagolunk. Ezen élesztőadagot az új 35 eljárásnál egy hektoliter cefrére 2 literben szabjuk meg. Kitűnt már most, hogy ezen eljárásnál nagyobb élesztőmennyiséggel és nagyobb hidegben történő és ezért lassúbb erjesztésnek bizonyos előnyei vannak, hogy kü- 40 lönösen az élesztő másképen fejlődik és hogy az, élesztő ezen kifejlődése a következő szakaszokban is előnyös. Az egyes élesztősejtek a cefréből, ennek kisebb hőmérsékleténél kevesebb fontos anyagots

45 nevezetesen fehérjét vonnak el, viszont az egyes sejtek l

A—K-dal nagyobbak lesznek, mint a közönséges sörkészítési eljárásoknál. Az erjesztés második, lényegesen nagyobb hőmérsékletnél végbemenő 50 részének feladata az, erjesztés tökéletesítésén kívül az érlelés, melyet a régebbi erjesztési eljárásoknál csakis hordókban hidegben történő állatás révén értek el. Ehhez most már olyan élesztőt haszná- 55 iunk, melyinek már nincsen csírázó képesséige. Ezen célra különböző módon járhatunk el. A íoerjesztés vége felé az élesztő leülepedik, de nem teljesen; a legkisebb 60 élesztőrészecskék többnyire nagyobb számban még a sörben lebegve maradnak. Ez az élesztő azonban, amint az kitűnt, a végleges erjesztéshez, is alkalmas, sok esetben azonban ehhez nem elegendő, 65 Azon élesztő, mely a legfelső rétegekben utoljára, ülepedett le, ezen lebegő élesztőhöz, még annyira hasonló, hogy az a végleges erjesztéshez is használható, ami azonban nem történhetik meg közvet- 70 lenül. Az erjesztéshez szükséges levegőnek szokásos és itt is alkalmazott bevezetésénél akként járunk el, hogy az élesztőt és az egész cefrét csak az erjesztés megkez- 75 dése előtt telítjük levegővel, azután pedig többé nem vezetünk be levegőt. Ezen levegő a főerjesztés végén el van hasz-