92222. lajstromszámú szabadalom • Szemcsapágy taligák, különösen buktatótaligák (csillék) futókerekeinek tengelyei számára

Megjelent 1930. évi máj us hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI jjEKHnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92223. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szemcsapágy taligák (csillék), különösen buktatótaligák (csillék) futókerekeinek tengelyei számára. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1926 évi január hó 16-ika. A föld, agyag stb. szállítására különösen téglagyártóüzemekben használatos taligák (csillék) futókerekeinek megtámasztására szokásos Sellers- és egyéb csapágyak 5 ezen járművek különleges üzemi viszonyai között nem feleltek meg a gyakorlati követelményeknek. Különösen a kenés problémájának helyes megoldása okozott buktatótaligáknál (csilléknél) a rendkívül 10 poros környezetben való munkára, továbbá a szaktudást rendszerint nélkülöző napszámosok által való kezelésre való tekintettel nehézséget, úgyhogy a pl. Stauffer-szelence segítségével való kenés esetén 15 a csapágyakban alkalmazott csapágyfémbélések túlságos felmelegedés következtében gyakran mentek tönkre. Ezen hátrányokat a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy a csapágy egy részét 20 hermetikusan elzárt olajtartány gyanánt képezzük ki, melynek határoló falai azonban az ágyazandó tengelyt ennek terhelt állapotában megtámasztják. A csapágy ennek folytán rendes munkahelyzetében, 25 amikor a tengely terhelés alatt áll, a tengelyt a szokásos széles felfekvési felülettel támasztja meg, míg az olajtartány gyanánt való kiképzés folytán adódó keskenyebb felfekvési felület pl. csakis a ta 80 liga (csille) átbuktatása alkalmával érvényesül. A rajzon a találmány foganatosítás] példája látható. Az 1. ábra a csapágy függőleges hosszmet-35 szete, a 2. ábra az 1. ábra jobb oldaláról vett nézete, míg a 3. ábra egy szerkezeti részletet mutat. (a) a csapágy tengelyfurata, (b) pedig az olajtartány. A rajzon fel nem tüntetett 40 tengelyre a csapágy terhelt állapotában az (al) és (a2) szóles felületek útján támaszkodik, míg terheletlen állapotban, pl, a csille átbuktatása alkalmával, csakis az (a) furat hosszának megfelelő rövidebb ÍS felfekvési felület jut érvényre. A (b) tartány hermeticus elzárására pl. egy (d) tömítő gyűrű közbeiktatásával (el) csavarok útján a csapágytokhoz szorított (e) tárcsa szolgál. 50 Az olajat az (a) furatban egyébként ismert és épen ezért a rajzon fel sem tüntetett hornyok segélyével oszthatjuk el, az olajnak az (a) furatból való kiszivárgását pedig az (f) horonyba helyezett zsinór- 55 — vagy efféle — tömítés segélyével akadályozzuk meg, melynek az (f) horonyba való beszorítását a csapágytokon pl. csavarok által megerősített (g) tárcsa által eszközöljük. 60 Az olaj időnkénti, pl. havonkénti betöltésére egy (i) furatot alkalmazunk, melyet a rajzon csak vázlatosan jelezett módon, pl. tömítéses csavarorsó segélyével, zárunk el. Az olaj újbóli feltöltése után a 65 (b) tartány teljesen meg van töltve kenőanyaggal; idővel azonban az olaj fokozatosan elfogy ós hogy a tengely kenését alacsonyabb olajszinállás esetében is biztosítsuk, önmagában ismert, a rajzon fel 70 nem tüntetett kenőgyűrűt alkalmazhatunk az olaj felszedésére, melynek elhelyezhet ésére szolgál a csapágytok (a3) bővítése. Hogy ezen kenőgyűrű a csapágytokba beszerelhető legyen és a csapágy- 75 toknak öntés útján való előállítása megkönnyítessék, a (b) olajtartány egyik (c) zárólapját utólag helyezzük a csapágytok