92218. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázabsorptiókhoz
Az abszorbeáló anyag szárazon tartása és a tüzelőanyagban elért gazdaságosság szempontjából tehát igen lényeges, hogy az egész berendezést és annak tartalmát 5 a közvetlen gőz bevezetése előtt közvetett fűtéssel oly hőmérsékletre hozzuk, amelyen kondenzálódás már nem fordul elő, úgyhogy csak pontosan oly mennyiségű közvetlen gőzre van szükség, mint 10 amennyi az abszorbeált termékek kivonatolásához szükséges. A közvetett fűtés bizonyos esetekben oly gázzal történhet, mely még jelentékeny mennyiségű hőt tartalmaz, így pl. 15 égési gázokkal vagy más oly gázokkal, melyek a szükséges hőmennyiséget igen olcsó áron bocsátják rendelkezésre. Ebben az esetben előnnyel alkalmazunk oly csöves szerkezeteket, mint amilyent a törzs-20 szabadalomban ismertettünk. Ha azonban, mint ez igen gyakran előfordul, gőz áll rendelkezésünkre, akkor egyszerű a jelen találmány tárgyát képező berendezés használata. 25 A gőznek térfogategységenkénti nagy hőkapacitása folytán a gőzzel való közvetett fűtésre szolgáló berendezés csak igen kevés helyet igényel és ennek következtében a berendezés hasznos térfogatának csak 30 csekély részét foglalja el. Azonos teljesítmény mellett tehát a berendezés méretei kisebbek, mint pl. csőköteg alkalmazása esetében és a felhevítendő fémmennyiség jelentékenyen kisebb. 35 Ezenkívül a hőtágulásból és összehúzódásból származó nehézségek teljesen ki vannak küszöbölve, továbbá a csőkígyó igen könnyen távolítható el és csekély költséggel cserélhető ki. 40 Természetes, hogy a esőkígyó fűtőfelületének és az abszorbeáló anyag térfogatának viszonyát nem leliet pontosan megadni; ez a viszony az abszorbeáló anyag természete és a műveletek számára ren-45 delkezésre álló idő szerint változik. Mindamellett a végzett kísérletek azt mutatták, hogy ha abszorbeáló anyag gyanánt ható szenet alkalmazunk, jó feltételek mellett dolgozhatunk, ha a szén minden 6') köbméterjére körülbelül 10 m2 fűtőfelületet veszünk. Megjegyzendő még, hogy a csőkígyó meneteinek távolsága lehetőleg csekély legyen, minthogy a szilárd abszorbeáló 55 anyagok rendszerint rossz hővezetők. Mint már említettük, a csőkígyó az abszorbeáló anyagnak a felhevítés utáni hűtésére is alkalmazható. Az ilyen hűtésnek néhány előnye már a törzsszabadalomban fel van említve, ki- £ emelendő azonban a hűtés nagy fontossága az abszorpció termelési hányadának fokozása szempontjából, vagy más szavakkal adott súlyú abszorbeáló anyaggal visszanyert termékek mennyisége tekinte- e tében, különösen ha oldószerekről, gázokról vagy egyéb oly anyagokról van szó, melyeknek abszorpciója a hőmérséklet növekedtével jelentékenyen rosszab bodik. 7 Ha az abszorbeáló anyagot pl. a törzsszabadalomban leírt berendezés csövein vagy a jelen pótszabadalom szerinti berendezés kígyócsövén át vezetett hideg vízáram útján hűtjük, akkor az abszorp- 7 ciő kedvező feltételei csakhamar helyxeállnak és a műveletek egymásutánja hátrányos következmények nélkül sokkal gyorsabb lehet, mint hűtés nélkül dolgozó berendezéseknél, vagy olyanoknál, ame- 8 Iveknél a hűtés kizárólag hideg levegő befúvatásával, a berendezés üzemének beszüntetése közben történik. A leírt módon a visszanyerhető anyagok mennyiségét, az abszorbeáló anyag g. adott súlyára számítva, igen jelentékenyen növelhetjük. Bizonyos illó oldószereknek aktív szén útján való visszanyerésénél az eddigi berendezések alkalmazása esetében igen jó 9( eredményt képez, ha 24 óránként az üzembe helyezett szén súlyának 50%-át, sőt esetleg csak 25%-át kitevő mennyiségű oldószert sikerül visszanyerni. Ezzel szemben a közvetett hűtéssel dolgozó be- 9; rendezésekkel ezen számokat jelentéken yen túlhaladliatjuk. A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett berendezésnek egy foganatosítási alakját függőleges és vízszintes i( metszetben mutatja. A berendezés lényegileg egy tokból álló, mely az abszorbeáló anyag felvételére szolgál. Ez utóbbi lyukgatott vagy likacsos alapon nyugszik és a kezelendő 1( gázok stb. a berendezésen pl. felülről lefelé haladnak át. Ha az abszorbeáló anyag kívánt telítési fokát elértük, akkor a berendezést csapok segélyével a kezelendő gáz körfolyamata- 11 ból kikapcsoljuk. Amennyiben az abszorpcióperiódus alatt a kígyócsőben vízkeringést tartottunk fenn, akkor azt a (D) csap elzárása által beszüntetjük. A kígyócsövet az (E) csapon át kiürítjük és 11 a (B) csapot zárjuk. Ezt követőleg a (C) csapot, mely a kígyócsövet önműködő vízelvezetővel köti össze, nyitjuk és az
