92159. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító explóziós mótorok számára
szívóvezetékből, ímely (q)-nál (6. ábra) torkollik be az (a) kamrába, melynek folyadékfelszíne állandó, az (r) zárórészből, az átlyukasztott (s) csavarból (3. ábra), mely 5 az (e) reduktor közepébe torkol, a (t) vezetékből (5. ábra), mely a (h) kamrát az apró (u) nyílások és az (o) furat (4. ábra) útján köti össze az atmoszférával. Az (x) úszóból (5. ábra) a lengő (y) emelőből és 10 (z) tűzből álló berendezés feladata állandó folyadékfelszínnek az (a) kamrában való biztosítása. Az (r) gyűrű működtetésére a 4. ábrában feltüntetett Bowden-átvitel szolgál. 15 Ha az elgázosító működését követjük, azt találjuk, hogy eleinte, közvetlenül a mótor megindulása előtt, depressió lép fel az (n) vezetékben. Ezen depressió az (m) csavar üreges közepéig való tovaterjedése 20 után, azt eredményezi, hogy az (1) fecskendező fúvókán tüzelőanyag, és a (3) furatokon át levegő szívatik be. Azáltal, hogy az (m) csavart az (1) fecskendező fuvókához közelítjük,, vagy attól eltávo-25 lítjuk, több vagy kevesebb tüzelőanyag szivatik be; a szabályozást addig folytatjuk, míg a minimális járat számára való helyes arányt el nem értük. Miután ebben az első periódusban a (d) 80 fojtó csappantyú majdnem teljesen zárva van, a depressió úgyszólván nulla lesz az elgázosító test hosszában; a (d) csappantyútól a légbeömlésig terjedő pályán. A (d) fojtócsappantyú elforgatásával és 35 erős légáram létesítésével, mely a (4) furatkoszorún ós az (e) reduktoron hatol az elgázosító belsejébe, a Venturi-féle elv szerint, a folyadék a (c) diffuzor szűkített (5) részén ós az (e) reduktor (6) kereszt-40 metszetén különböző sebességgel fog átáramlani és ennek következtében ezekben a keresztmetszetekben is más-más depressió is fog fellépni. Az említett depressiók a (g) főfecskendező-fuvóka segélyével 45 az állandó felszínű folyadékot tartalmazó (a) kamra fenekére és a (p) szívóvezeték segélyével ugyanannak a kamarának felső részébe vitetnek át. Ilymódon a folyadék felszínére két el-50 lentétes értelmű hatás fejtetik ki, mely hatások egymást kompensálni és a levegő-és a tüzelőanyagkifolyást, a mótor bármely sebességénél, önműködően, arányosan fentartani képesek. 55 Ha a gyűrűs (e) zárórészt elforgatjuk, hogy a (4) furatokat egymás után elzárjuk, akkor világos, hogy az (5) és (6) keresztmetszetekben fellépő depressiók közötti arányt variálhatjuk és ennek következtében a tüzelőanyagnak a főfecsken- 60 dező fuvókából való kifolyását is változtathatjuk, míg a különböző hőmérsékletek számára legjobb keverési arányt kapjuk. A (h) kamrából, az (u) furatokból és a szabadba torkolló (s) vezetékből álló be- 65 rendezés megkönnyíti a motornak gyors újbóli megindítását, mert az a tüzelőanyagkészlet, mely a főfecskendező fúvókán át a mótor minimális járata, vagy nyugalmi helyzete alatt az említett szaka- 79 szókba behatolt, a légköri nyomás útján a porlasztó szerkezet testébe szoríttatik, mihelyt a fojtócsappantyú elforgatása folytán, magában a testben enyhe depressió kezd fellépni. 75 Ez a készlet azonban nem nélkülözhetetlen és az elgázosító a fentemlített berendezés nélkül is jól működik. Szabadalmi igények: 1. Elgázosító explóziós motorok számára, 80 jellemezve azáltal, hogy állandó folyadékfelszínnel bíró légmentes kamrára egy szívótestnek két különböző felületű keresztmetszetében fellépő, különböző mérvű depressiók vitetnek át, 85 melyek a folyadék felszínére ellentétes értelemben hatnak és a közöttük fennálló különbség folytán, a tüzelőanyagnak a befecskendező fuvókából való kifolyását eszközlik, melynek aránya 90 a mótor bármely sebességénél, az elgázosító által beszívott mennyiséghez mindig állandó marad. 2. Az 1. igényben védett elgázosító kiviteli alakja, jellemezve a tüzelőanyag 95 számára való kamra által, melynek fenekéből felfelé nyúló vezetőcső indul ki, mely egy porlasztó közepében, annak legszűkebb keresztmetszetében kiképezett kalibrált furatba torkol, míg 100 egy másik cső az állandó folyadékfelszín fölötti kamrát a porlasztó nagyobb keresztmetszetéivel akként köti (össze, hogy a két depreseszió közötti különbség, melynek a tüzelőanyag alá van 105 vetve, ennek kifolyását eredményezi. 3. Az 1. és 2. igényben védett elgázosító kiviteli alakja, jellemezve gyűrűalakú zárórész által, melynek forgatásával furatok szabad keresztmetszete és en- 110 nek révén a reduktorban uralkodó depressió változtatható, mely útóbbi gátló hatást eredményez, hogy ily mó-