92154. lajstromszámú szabadalom • Szabadon futó kerékagy surlódó testtel

Megjelent 193Q. évi május 1Í<> 1 5-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92154. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Szabadonfutó kerékagy súrlódó testtel. Schmidt Hermáim mérnök és gyárigazgató Snhl. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 29-ike. A találmány tárgya szabadonfuló kerék­agy, mely a hátrataposásnál működésbe lépő fékkel lehet ellátva és melynél a hajtóelemek menetes toldatán egy ezen me-6 net által az agyhüvely felé szétfeszíthető hajtóhüvely elcsavarolhatóan van elren­dezve. Az ilyenfajta ismert szabaüonfutó kerékagyaktól, melyeknél ezenkívül ahajtó­elem toldata vagy lépcsője és a hajtó-10 hüvely között egy összekötőgyűrű van el­rendezve, mely az aggyal el nem forgat­hatóan, azonban elcsúsztathatóan van egye­sítve, a találmány tárgya abban különbö­zik, hogy ezen gyűrű súrlódó test gyanánt 15 van kiképezve, mely a hajtóhüvelynek a hajtóelemen való elcsavarolását idézi elő ezen részek egyikének forgatásánál. Hogy az agyigyűrűnek a hajtóhüvelyre kifejtett hatását megnöveljük, az agygyű-20 rfín kiképezett kúpfelület átmérőjét na­gyobbra szabjuk meg, mint a hajtóhüvely­hez való felfekvéséhez szükséges volna, egyúttal pedig az agygyűrűn kiképezett haránthasíték által lehetővé tesszük ezen 25 gyűrű összenyomását, miáltal megakadá­lyozzuk a kapcsolási hatás bekövetkezését. A rajzon a találmány tárgyának fogana­tosítási példája látható. Az 1. ábra a hátrataposásnál működésbe 30 lépő fékkel ellátott, szabadonfutó kerék­agy teljes képe részben hosszmetszetben, részben pedig oldalnézetben, a 2. ábra a hasítékos agygyűrű oldal­nézete, a }5 3. és 4. ábra pedig nagyobb léptékben a menetes hajtóhüvely és agygyűrű rész­leges metszete. A kerékagy (a) tokjában a félkerek fe­szítőmenetekkel ellátott (b) hajtóelem van fcO ágyazva, mely a többszörösen hasítékos (c) hajtóhüvelyt hordja, mely a hajtóelem­mel anyamenetek útján kapcsolódik. Egyik (d) gyűrű a kerékagy tokjában el nem forgathatóan, azonban elcsúsztathatóan van elrendezve; ezen gyűrű sík homlok- 45 oldala a tovavitel alkalmával a (b) hajtó­elem (bl) vastagításához támaszkodik. A 2. ábrán a (d) agygyűrű a felkerék (d2) bü­työkkel van feltüntetve, mellyel szemben a gyűrű a (d4) hasítékkal van ellátva. 50 A szakadozott (d5) körvonal jelzi ezen (d) gyűrű esetleg alkalmazott excentrikus furatat. A menetes (c) hajtóhüvely másik végén egy célszerűen két részből előállí­tott, közbenső (e) gyűrű az (f) fékhüvely- 55 ben bütyök és horony segélyével elcsúsz­tathatóan, azonban viszonylag el nem for­gathatóan van megfqgva, míg az (f) fék­hüvely elforgás ellen kúpalakú (g) tar­tója által van biztosítva. Ezen el nem 60 forgatható (g) fékkúp (gl) toldata szol­gál az (e, f, g) részek rugalmas össze­tartására a kerékagy könnyebb összeállí­tása céljából. A (b) hajtóelem, a (d) agy­gyűrű és a menetes (c) hajtóhüvely szin- 65 lén egy összefüggő egészet képeznek. A 3. és 4. ábra szerinti, többszörösem megnövelt léptékű részletes metszetekből kitűnik, hogy a menetes (c) hajtóhüvely homlokoldalának a (d) agygyűrű (d3) fe- 70 lületén való felfekvése után csakis sugár­irányban feszíttetik. Ugyanezen eset forog fenn a 4. ábra szerinti (dl) erősbített kúp­felületnél, mely a (d) agy gyűrű rugalmas összehúzódása után a menetes (c) hüvely 75 homlokoldalának a (d) agygyűrű (d3) fe­lületén való felfekvését megengedi. Ezen kúp erősbítése az agygyűrű gátló hatásá­nak megnövelését célozza és a menetes (c) hajtóhüvely külső felületének nagymértékű 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom