92109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hegesztetlen láncok előállítására

— 4 — alakot veszik fel. Minthogy a munkadarab (28) részeinek végei a (30) szánnak a munkadarab középrészével szemben fekvő oldalán a (34, 35, 36 és 37) vájatok-5 ból kiállanak (32. ábra), ezek a végrészek a nyíróhatástól mentesek maradnak. A (30) szán süllyedésénél a, munkadarab felső (28) végrészének bal fele és az alsó végrész jobbfele, mint azt a 30. ábrából 10 látjuk, lefelé eltol tan marad, míg a felső végrész jobbfele és az alsó végrész balfele a (35), illetve (37) vágatokban helyzetében fogva marad, úgyhogy tehát a munkadarab a nyíró felhasítás után haránt-15 középsíkjához részarányos. A két (28) végrész két balfele tehát viszonylag egymáshoz közelíttetett, két jobbfele pedig egymástól eltávolíttatott. Ezután a felhasított munkadarabot ki-20 húzzuk és úgy fektetjük a két (42, 43) alátétre vagy ágyazásra, hogy a két egymástól távolabb fekvő hasított fél metszett lapjukkal ezen ágyazások-on nyugszik, míg a másik két hasított fél szabadon be-25 nyúlik a két (42, 43) ágyazás közbenső terébe. A (30) szánnak két (44, 45) nyomófelülete van, melyek a szán süllyedésénél az alsó, hasított feleknek befelé kiálló metszett felületeire gyakorolnak nyomást 30 és ezeket a (42, 43) ágyazásokon nyugvó hasított fél darabokról kissé leszorítják, miáltal a hasíték nyittatik. Ezek a (44, 45) nyomófelületek, mint az a 33. ábrában oldalnézetben látható, lefelé domborúak, a 35 (42, 43) részek felfekvési felületei pedig' felfelé domborodnak, úgyhogy a hasítékoknak ezen felületek folytán eszközölt nyitása a végektől a közép felé fokozódik. (46)-tal a munkadarab középrésze számára 40 való ütköző van jelölve annak a (42 és 43) ágyazási felületekre való ráhelyezésénél, miáltal a munkadarabnak a betolás alkalmával való kellő helyzete biztosíttatik. Végül a (30) szán egyrészt a (47) ki-45 vágással bír, mely a (32) pofa (48) vájatával fekszik szemközt, másrészt pedig a (49) kivágással, melj' a (33) alsó rész (50) vájatával fekszik szemközt. A szán megemelt helyzeténél a (47 és 48), iletve (49 és 50 50) kivágások egymással hasonló helyzetben állanak szemközt, mint a (34 és 35), illetve (36 és 37) kivágások a szán süllyesztett állásában. Megemelt szán esetében tehát a (42 és 43) ágyazásokról levett üö munkadarab, melynek hasított felei egymáshoz képest még el vannak tolva, a (47, 48), illetve (49, 50) kivágásokba oldalt ép úgy betolhatok, mint ahogyan azt előzőleg a felhasítás céljából leírtuk és ha azután a (30) szán lefelé megy, az egymás 60 ellenében eltolt hasított felek ismét úgy tolatnak el, hogy pontosan egymással szembe kerüljenek (30. ábra), mikor is azonban egymástól kissé elállanak. Ebben a készülékben tehát, mint láthat- 65 juk, egyidejűleg három munkadarabot lehet megmunkálni. Ezek elseje két végrészén felhasíttatik, a második, már előzőleg felhasított munkadarab hasított részei a (42, 43) felfekvési felületeken kissé 70 széjjelterpesztetnek, a harmadik munkadarab pedig, melynek hasított részei már kissé széjjel vannak szorítva, a (47, 48), illetve (49 és 50) kivágásokban, ismét úgy deformáltatik, hogy a hasított részek pon- 75 tosan szembe kerülnek. Mindez a három művelet egyidejűleg megy végbe a (30) szán lenyomásánál és mind a. három munkadarab a (30) szán felemelésénél fogvatartásából szabaddá válik, úgyhogy 80 a készülékből kihúzhatók. A készülék iigy is kiképezhető, hogy az imént leírt három művelet egy munkahelyen végezhető, amennyiben a hasítékolás céljából egymás ellenében elmozgatott 85 két részt úgy vezetjük, hogy először a felhasítás, azután kölcsönös harántirányú mozgással a hasítékok nyitása, utoljára pedig visszatolás által a hasított részek egymással szembeállítása következzék be. 90 Innen munkadarabok a 34., 35. és 36. ábrán elől-, felül- és oldalnézetben feltüntetett készülékbe kerülnek, ahol a végrészek kifelé a hasíték síkjában félköralakban begörbíttetnek, úgyhogy a 14—• 95 36. ábrákon látható alakot kapják. Ez a készülék az alsó (51) odorból, a felső (52) odorból, továbbá az ezen két odor közzé betolandó (53) közbenső odorból áll. Az (53) közbenső odor az (54) riid írtján a 100 felső (52) odoron vízszintesen van vezetve és megemelt felső odor mellett az (55) fogantyú segélyével a felső és az alsó odor között lévő térbe betolható és abból ismét kimozgatható. A közbenső (53) odor a 105 felső (52) odor függőleges mozgásait követi. Az alsó odor felső lapján az (56) horonnyal van ellátva, melynek keresztmetszete a munkadarabéval, hosszszelvé- 110 nye pedig az előállítandó görbületeknek felel meg. Ezen (56) horonyba úgy fektetjük be a munkadarabot, hogy a két hasított (1' és 2') végrész, mely a 3. ábrán vonalkázottan vannak feltüntetve, felfelé 115 nyúlik, mikor is természetesen az (52) felső odor az (53) közbenső odorral együtt megfelelő magasságra fel van emelve. Ez-