92101. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzkazánokban hőkiegyenlítődés létesítésére

— 3 — dig akkor sem, ha az (1) dugattyú a táplálást megengedné. A szakadozott vonalak segítségével megfordított irányban jelzett nyilak mu-5 tatják, hogy a víz a megfordított értelemben is áramolhat, anélkül, hogy ezáltal a hatás megzavartatnéik. Yíz helyett gőz is áramolhat a készüléken át, ha ezen gőzt a tápszivattyú üzembehelyezésére hasz-10 náljuk. A 4. ábrán jobb megérthetőség kedvéért gyakorlati foganatosítási alakot tüntettünk fel. Az alapelv azonban az 5. ábrából tűnik ki. Az 5. ábrán használt szám-15 jelzések értelme ugyanaz, mint a 4. ábrán használt megfelelő számoké. Ha a tápvíz Vagy az indításra használt gőz a (4) csövön beáramol, a szabályozó készüléken át az (5) csőcsonka felé áramol. A (2 és 3) 20 szelepek, dugattyúk vagy effélék a vízállás szabályozására szolgálnak, az (1) szelep vagy dugattyú pedig a gőznyomás szabályozására. A (2) elem rendszerint nyit és a vízállásszabályozó által a leg-25 magasabb vízállás esetén záratik; a (3) elem rendszerint zár és a vízállásszabályozó által a legmélyebb vízállás esetén nyittatik. Látható, hogy a (3) elem a táplálást 80 akkor is megengedheti, ha az (1) élem zár, másrészt pedig, hogy a (2) elem a táplálást akkor is elzárja, ha az (1) elem nyit. Az áramlás iránya itt is fordított lehet, amint ezt a szakadozott vonalak se-35 gítségével felrajzolt nyilak jelzik. A 6. ábrán oly foganatosítási példát tüntettünk fel, melynél nem egyetlenegy, nagy táptérrel bíró kazán táplálásáról van szó, hanem a (8) kazánokból álló te-40 lep táplálásáról. A tápvíz (4)-nél lép be és (5)-nél lép át az egyes kazánokba. A (3) vízállásszabályozók oly módon vannak a csővezetékbe beiktatva, hogy a (2) készülékek a 45 hőtároló (1) szabályozójával azonos vezetékben fekszenek, míg a (3) készülékek oly módon vannak a vezetékbe beiktatva, hogy a hőtároló (1) szabályozójától függetlenek. Ezen berendezésnél a hőtárolót a közös, központosán elrendezett (1) ké- 50 szülék uralja, míg a (3) vízállásszabályozó minden egyes kazán számára külön-külön működnek. Tekintet nélkül már most arra, vájjon a tápvizet közvetlenül szabályozzuk-e, amint 55 ezt az 5. ábrán megadtuk, vagy pedig üzemgőz vagy tetszőleges más üzemerőt, . elektromos áramot stb. használunk-e a a szabályozásra, az elrendezésnek mindig olyannak kell lennie, hogy a vízállássza- 60 bályozás azon része, mely a legmélyebb vízállás alkalmával jut hatásra, a gőznyomás vagy a gőzfejlesztés által ható szabályozástól függetlenül működjék, míg a vízállásszabályozás azon részének, mely a 65 legnagyobb vízállás esetén működik, a másik szabályozás működését is uralnia kell. A 7. ábra elektromos szabályozás sémáját mutatja, mely a fentiek után minden 70 további nélkül érthető. Szabadalmi igények: 1. Berendezés gőzkazánokban hőkiegyenlítődés létesítésére, jellemezve egy a gőzkazán felett elrendezett, azzal cső- 75 toldatok útján közlekedő és a gőzkazán tápterét megnövelő külön kazán által. 2. Az 1. igény szerinti gőzkazán foganatosítási alakja két vagy több egymás felett fekvő felső kazánnal, azáltal jel- 80 lemezve, hogy ezen felső kazánok közül egy vagy több úszóval vagy más oly szabályozószervvel van ellátva, mely a gőz eltávolítását a magasabban fekvő kazán vagy kazánok felé annyira le- 85 fojtja, hogy az ily felszerelésű kazánokban a normális vízállás állandóan megmarad. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.