92098. lajstromszámú szabadalom • Absorbtiós hűtőgép főző- és absorbeáló készülék gyanánt működő tartállyal

— 2 — ezen feltételeknek megfelel és a találmány abban áll, hogy a főző- és abszorbeálókészülék gyanánt működő tartályban magában véve ismeretes betét van 5 elrendezve, ezen betétnek azonban csak alsó részén van nyílása, mellyel használaton kívül, illetve a főzési időszak kezdetén és az abszorpcióperiodus végén előre meghatározott mértékkel a hűtő-10 folyadékba merül, ahol is a gázok, illetve a tulajdonképpeni hűtőközeg (pl. szalmiákszesz stb.) számára való hozzá- és elvezető csövek kizárólag a betétet körülzáró külső tartályba torkolnak. 15 A találmány értelmében továbbá a fűtőszerkezetek, melyek hője egyébként tetszőleges forrásból (elektromosság, gáz, kőolaj stb.) vehető, lehetőleg közvetlenül a betét nyílása alatt vannak elrendezve. 20 A találmány egyéb részleteit a mellékelt rajzon feltüntetett foganatosítási példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés metszete az, úgynevezett nyugalmi állapotban, a 25 2. ábra a berendezés metszete a kiűzési (főzési) periódus megkezdése után és a 3. ábra a, berendezés metszete az abszorpcióperiodus kezdetén. A metszetben rajzolt (A) tartály belse-30 jében a (J) betét van elrendezve, mely célszerűen köralakú keresztmetszetű és alsó oldalán megfelelő szélességű nyílással van ellátva. Nyugalmi állapotban (1. ábra) az (F) 35 abszorpcióíolyadék az, (A) tartályt és a (J) betét alsó részét előre meghatározható mértékben megtölti. A (J) betét tehát búvárharang módjára van kiképezve. A folyadék felett a (J) betétben 40 a (D) tér van; ez képezi az úgynevezett gőzteret, melyben a (K) hűtő csőkígyó van elhelyezve. Ez a csőkígyó, melynek megfelelő méretei vannak, nyugalmi állapotban (1. ábra) a gőztérben az (F) ab-45 szorpciófolyadék felett kisebb vagy nagyobb magasságban fekszik, de semmiesetre sem merül az abszorpciófolyadékba. A esőkígyón cseppfolyós hűtőközeg áramlik át, mely (Wl)-nél lép be 50 és (W2)-nél lép ki. Lehetőleg közvetlenül a (.1) betét nyílása alatt, az (F) abszorpciófolyadékban a (H) fűtőcső van elrendezve, melybe pl. egy vagy több fűtőellenállás lehet be-55 illesztve, melyekhez az (E) vezetékeken át áramot vezetünk. Ügy az abszorpciófolyadék feletti tér, mint a kondenzátor és az elgőzölögtető lehetőleg jól evakuálandók. Nyugalmi állapotban (1. ábra) az (F) 60 abszorpciófolyadék (pl. víz) a hűtőközeggel (pl. ammóniával) dúsítva, illetve telítve van. Ha most a fűtést bekapcsoljuk, akkor a folyadék csakhamar felforr, a hűtő- 65 közeg a folyadékból fokozott nyomással kilép és úgy az (A) tartály és a (J) betét közötti térbe, mint a (D) gőztérbe jut. De míg a hűtőközeg a (G) térből azonnal a kondenzátorba és az elgőzölögtetőbe ex 70 pandáihat és így egyelőre nagy nyomásra nem tehet szert, addig a nyomás az aránylag kicsiny (D) térben, már a lehetőleg közel elrendezett (H) fűtőcső útján való közvetlen fűtés folytán is 75 gyorsan növekszik és a folyadékot a (J) térből teljesen kiszorítja. A folyadék ezáltal oldalt felemelkedik és a, (G) tér egy részét kitölti. A 2. ábra ezt az állapotot mutatja, mely a fűtés bekapcsolása 80 után hamarosan bekövetkezik. A fűtés folytatásánál a hűtőközeg az abszorpció folyadékból teljesen kiűzetik és a (G) térből a kondenzátorba áramlik, ahol lecsapódik és az elgőzölögtetőhöz áramlik 85 tovább. A (G) térben és a (D) tér, illetve a (J) betét alatt levő folyadéknivók különbségét a gázalakri hűtőközegnek a hevítés folytán fellépő és a fűtés által fenntartatott túlnyomása könnyen le- 90 győzi, úgyhogy az esetleg a (D) gőztérbe gázalakban belépő hűtőközeg a berajzolt nyilak irányában ismét kilép és a (G) térbe stb. jut. Mihelyt a hűtőközeg teljesen kiűzetett 95 és abból a (D) térben csak az az elhanyagolható rész marad, vissza, mely a betét külső oldalán magasabb szinten álló folyadékrészhez képest való egyensúly fenntartására szükséges, a fűtést besziin- 100 tétjük. Most a (K) hűtő csőkígyó kezd működni, mely a CD) térben levő gázalakú hűtőközeget gyorsan lehűti, ami által ennek nyomása csökken és vákuum képződik. Ezáltal az abszorpciófolyadék 105 a (D) gőztérben annyira emelkedik fel, hogy a külső (G) térben a folyadékszint a (J) betét alsó belépő nyílásának széléig esőken. A 3. ábra ezt az állapotot mutatja. A (D) térben a folyadék felett levő 110 vákuum következtében az elgőzölögtetőben kívülről való hőfelvétel útján elgőzolögtetett hűtőközeg — ebben áll a gép hűtőhatása — visszaszívatik és emellett arra kényszerül, hogy a berajzolt nyilak 115 irányában az abszorpciófolyadékon áramoljék át. A visszaáramlás alatt erőtel-